bebimama

2009-05-22T10:39:00.001+02:00

Tanácsok hőhullám idejére

2008-07-02T17:25:00.001+02:00

Kánikulában az étkezésre is jobban kell figyelni
Lassan hozzászokunk a trópusi nyarakhoz, hiszen az elmúlt években volt részünk benne itthon. Az idei nyár júliusára és augusztusára, sőt már június utolsó hetére is afrikai hőséget jeleznek a meteorológusok. A számunkra nehezen megszokható, és elviselhető forróság ellen nagyon ajánlott védekezni, mert még a legerősebb szervezetet is meggyötri a tartós nagy meleg.
Hőhullámok idején, amikor a levegő hőmérséklete 35-40 Celsius-fok között van, az ideális belső hőmérséklet 28 fok körüli. Nem jó tehát a légkondicionálással jéghidegre hűteni a lakást, irodát. A légkondicionáló azért is veszélyes, mert hosszú távon, sok embernél felső-légúti panaszokat vagy ízületi gyulladást okoz. Ám a mértékkel használt légkondicionálás - napi 1-2 óra - kifejezetten ajánlott a forróság elviselhetővé tétele érdekében. A ventillátort is rövid ideig tanácsos használni, mert kiszárítja szervezetet.

A kánikulában a testhőmérséklet alacsonyan tartása érdekében sok folyadékot kell fogyasztani, gyakran langyos vízben tusolni, és nem kell szégyellni az utcán sem a tarkóra, csuklóra tett nedves kendőt. Ha a testhőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre, 39 felett már bekövetkezhet a hőguta.

A folyamatos izzadással nagyon sok sót veszít szerveztünk. Fontos tudni, hogy az alkohol illetve a cukros italok vizet vonnak el a szervezettől, fokozzák a szomjúságot, ezért az ásványvizek fogyasztása a jó. Köztudott, hogy szervezetünk víztartalma az életkor előre haladtával egyre csökken. Az újszülött szervezete 72 százalék, a felnőtté átlagosan 60 százalék, míg az idős embereké csupán 50 százalék vizet tartalmaz, emiatt az idősebb embereknek minél több folyadék fogyasztása ajánlott a forró napokban. Őket fenyegeti legjobban a kiszáradás veszélye.

Ha a vízháztartás egyensúlya megbomlik, akár a vízfelvétel csökkenése következtében, akár az izzadás miatt, akkor kiszárad a szervezet. A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, ami a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet. A kánikula okozta rosszullét, szédülés, ájulás elkerülése érdekében nem szabad megvárni a szomjúságot. Már a szájszárazság kellemetlen érzete előtt inni kell valamilyen folyadékot.
Kánikulában az étkezésre is jobban kell figyelni. Nagy melegben kevesebb energiára van szüksége a szervezetünknek, nem szabad zsíros, erősen fűszerezett, nehezen emészthető ételeket enni. Inkább frissítő, üdítő jellegű fogásokat helyezzék előtérbe!

A kávé és a fekete tea koffeintartalma vízhajtó hatású, emiatt jó a kávét egy pohár vízzel „leöblíteni”.

Nemcsak az előttünk álló hőség ellen kell védekeznünk, hanem az egyre erősebb UV-B sugárzás ellen is. A napszemüveg, a vékony anyagból készült kalap vagy a szalmakalap már-már elengedhetetlenül hozzá kell tartozzon kánikulai öltözékünkhöz, mert véd a káros sugárzástól.

TAJ kártya újszülötteknek

2008-07-02T17:07:00.001+02:00

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (amelyet inkább TAJ-szám elnevezéssel ismerünk) egy személyi azonosító, amelyet a magyar állampolgár születésekor kap, és az - normál esetben - végigkíséri egész élete során. A TAJ-számot a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár képezi.
A TAJ-számot egy bankkártya méretű hatósági igazolvánnyal, köznapi szóhasználatban TAJ-kártyával igazoljuk (találkozhatunk a tb-kártya elnevezéssel is).

A TAJ-kártya tartalmazza:
tulajdonosának családi- és utónevét,
születési idejét,
Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, valamint
a kiállító szerv bélyegzőjét és a kiállítás keltét.

Hol lehet igényelni TAJ-kártyát újszülöttek részére?
Az újszülöttek részére a TAJ-kártya az újszülött-osztályon rendelkezésre bocsátott nyomtatvány kitöltésével igényelhető. Ha a szülés nem kórházban avagy nem orvos közreműködésével történik, akkor a megszületést anyakönyvező anyakönyvvezető bocsátja rendelkezésre a TAJ-kártya igényléséhez szükséges nyomtatványt.

Hogyan kapják meg a szülők a TAJ-kártyát?
A kitöltött nyomtatványt mindkét esetben az anyakönyvvezető küldi meg a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak. A nyomtatványon szereplő személyi adatok alapján a hivatal dolgozói megadják a TAJ számot, és a kiállított TAJ kártyát postán megküldik a szülőnek, a gondviselőnek
. Az egészségbiztosításnál nagy gondot fordítanak arra, hogy az anyakönyvi hivatalok értesítésének beérkezését követően soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül a szülő, gondviselő kézhez kapja a gyermek TAJ-kártyáját.
Bár lehetőség van a kártya soron kívüli igénylésére is, felhívjuk a figyelmet, hogy ez felesleges ügyintézést, sorban állást okozhat, mert az újszülött számára az egészségügyi szolgáltatások a szülést követő 6 hónapig TAJ-kártya nélkül is térítésmentesen igénybe vehetők. Az anyakönyvi hivatalok ügyintézési idejét is figyelembe véve, általában a szülő-gondviselő legkésőbb a születést követő 1 hónapon belül megkapja gyermeke TAJ-kártyáját.
Forrás: Magyarország.hu

Fantasztikus fotó

2008-07-02T16:12:00.000+02:00

Ez egy fantasztikus fotó, amit egy amerikai fényképész
készített egy operáció alatt.
Súlyos gerinc-rendellenességet próbáltak
helyrehozni egy magzaton az anyaméhen belül a
terhesség 23. hetében.
A fényképész akkor még nem gondolta, hogy élete egyik
legfontosabb képe lesz ez, hiszen a cél csupán a méhen
belüli gerincműtét fényképeken is történő
dokumentálása volt.

Miközben Paul Harris fotós az Egyesült Államok-beli
Tenesse állam Nashville városának Vanderbilt
egyetemén a sebészeti klinika műtőjében fényképeket
készített a műtét folyamatáról, megörökítette azt a
pillanatot is, amikor a baba az anyai méhből
kiemelte a kis kezét, és az őt operáló orvos ujját
megfogta.

Ez a hihetetlen fénykép a világ rengeteg újságjában
megjelent, s Írországban az egyik "legerősebb
zászlója" lett az abortusz legalizációja ellen küzdőknek.

Az ici-pici kéz, ami meghódította a világot, Samuel
Alexanderé, aki tavaly december 28-án megszületett.

Ha komolyabban elgondolkodunk, megértjük, hogy
az élet tényleg csak egy hajszálon múlik.
Az orvosok biztosak voltak benne, hogy nem tudták
volna életben tartani a kisfiút a méhen kívül, így méhen
belüli műtéttel kellett megoldani azt a
rendellenességet, amit nem tudott volna túlélni.
A méhet bevarrták, hogy a baba normálisan
fejlődhessen tovább.
Ezért is ezt a képet nyilvánítják napjaink egyik
legfontosabb orvosi fényképének.
Samuel a legfiatalabb páciens, aki ilyen operáción
túlesett.

Valószínű, hogy Samuel Alexander Arms
megszoríthatja majd egyszer Dr. Brunner
sebészprofesszor kezét - most már az anyai méhen
kívül.

Justine McCarthy tévé-bemondónő megjegyezte, hogy
képtelenség nem elérzékenyülni a pici kezet látva,
amint egy operáló sebész ujját szorítja, és
lehetetlenség nem elgondolkodni azon, hogyan tud
egy kéz életet menteni.

Gyermeknevelési támogatás(GYET)

2008-06-26T19:23:00.001+02:00

A gyet igénylésének folyamata
A gyermeknevelési támogatás iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén.
A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

A kérelem mellékletei
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:
az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.

A gyet összege
A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt, 2008-ban 28 500 forint.
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától az igénylő személy kérelmére bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a jogosult részére.
Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Létezik jogorvoslati lehetőség?
Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet.
A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Mi a következménye a jogosulatlanul igénybe vett gyetnek?
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.
Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.
A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

Gyermekgondozási segély (gyes)

2008-06-26T19:18:00.001+02:00

A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt
gyermeke 3. életévének betöltéséig,
ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozási segély

A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül - a szülő jogán - a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja. A nyilatkozat későbbi visszavonásával - feltéve, hogy azt a gyámhatóság nem pótolja - a nagyszülők jogosultsága megszűnik a támogatásra.

A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be (pl.: ha a szülő szabadságvesztés büntetését tölti), amely a szülő jogosultságát kizárja.

Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet
a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülő), kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját;
a gyermek egyéves kora után 2006-tól már időkorlátozás nélkül folytathat (2005. végéig a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy, ha a munkavégzés az otthonában történt, időkorlátozás nélkül folytathatott).
Amennyiben a nagyszülő veszi igénybe a támogatást, akkor ő a gyermek három éves koráig egyáltalán nem, a három éves kor után pedig csak napi négy órás vagy otthon végzendő munkát vállalhat . N api 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így pl. megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.

A gyes iránti igény benyújtása
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban - személyesen vagy postai úton - lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala. Csak a Kincstárnál lehet benyújtania kérelmet abban az esetben, ha a nagyszülő igényli a gyermekgondozási segély folyósítását.
A GYES iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A nagyszülőknek ugyanezt a formanyomtatványt és a 3. számú pótlapot kell kitölteniük. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:
a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett .
Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.

Folyósítás, illeték
Amennyiben a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki után már más személy kapott ellátást, az igényelbíráló szerv a gyermekgondozási segélyt akkor állapíthatja meg, ha beszerezte az előző folyósító szerv ellátást megszüntető jogerős határozatát.
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., banki átutalás esetén 3. napjáig kell folyósítani.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A gyes összege
A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől - a vizitdíj bevezetésére figyelemmel - 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500). Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2008-ban 57 000 forint havonta).
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a részére.
Ha gyesből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőségek
Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

A jogosulatlanul igénybe vett gyermekgondozási segély
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül kötelezték, köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
A gyes felvétele akkor róható fel valakinek
ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

A jogosulatlanul felvett gyes behajtása
A jogalap nélkül felvett gyest bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A gyes visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése
Fontos tudni, hogy 2005-től a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is.
Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, kereső tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Ezt az időkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülőt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

Anyasági támogatás

2008-06-26T19:12:00.001+02:00

Kik jogosultak az anyasági támogatásra?
Az anyasági támogatást igénybe veheti a Magyar Köztársaság területén élő
magyar állampolgár,
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Anyasági támogatásban részesülhet:
a szülés után az a nő, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született);
az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően 180 napon belül jogerősen engedélyezték;
az a gyám, akinek a gyermek születésétől számított 180 napon belül jogerősen a gondozásába kerül a gyermek.
Abban az esetben, amennyiben a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja.

Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:
akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követő 180 napon belül visszavonták;
akiknek a gyermeke jogerős gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből.
Ha a gyermek születését követő 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik.

Az anyasági támogatás igénylésének folyamata
Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követő 180 napon belül lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik a munkahelyen - az igénylő személy munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.
A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak .
Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.
Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Az igénybejelentéshez szükséges iratok
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülő nő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a terhesség időtartama alatt egybefüggően legalább öt hónapot külföldön tartózkodott;
örökbefogadó szülő esetén a gyermek - határidőn belüli - örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
gyám esetében a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
az igénylő és a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő számlavezető bankjától egy igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a támogatás folyósítását.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni:
a gyermek - ikrek születése esetén a gyermekek - születési anyakönyvi kivonatát;
halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát;
a támogatás felvétele előtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülők már a gyermek születése előtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntető gyámhatósági határozatot.
Az anyasági támogatás összege
Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:
a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint, 2006-ban 58 050 forint, 2007-ben 60 367 forint volt, 2008-ban 64 125 forint),
ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 %-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint, 2006-ban 77 400 forint, 2007-ben 80 490 volt, 2008-ban 85 500).
Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának - halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak - hátoldalára rávezeti.
Ha az anyasági támogatásból levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőség
Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Milyen következménnyel jár, ha jogosulatlanul veszik igénybe az anyasági támogatást?
Jogosulatlanul veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki
az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére.
Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget, vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

Gyermekgondozási díj (gyed)

2008-06-26T19:07:00.000+02:00

Kinek jár a gyed?
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.
Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is.

A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:
a vérszerinti és örökbefogadó szülőt;
a szülővel együtt élő házastársat;
azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van; valamint
a gyámot.

Mikortól jár a gyed?
Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülő nőt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális időtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstől számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülő részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetőleg négy hetet már a szülés várható időpontja előtt ki kell adnia a munkavállaló részére.
Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

A gyed igénybevételének feltételei
A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie . Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg.
Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy
az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és
a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen.
A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét,
a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,
a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábbi ellátás megszüntetésével - fogják megállapítani és folyósítani.

Kiknek nem jár gyed?
A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:
bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak;
munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban) részesülnek;
azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik.

A gyed összege
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a, amely összeg 2006-ban 87 500, 2007-ben 91 700 forint volt, 2008. január 1-étől 96 600 forint. (2003-tól az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozta meg a maximális összeget, ami 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatta meg). A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.
Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozóan meghatározott összeghatár figyelembe vételével a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják.
A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit - nem folyamatos biztosítási idő esetén - a megszakítást megelőzően keresett a szülő.
Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelmük a minimálbér kétszeresét eléri, ha ugyanis ezt a mértéket nem éri el a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz.
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, amit azonban hivatalból korrigálni kell.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

A gyed igénylése
A gyermekgondozási díjat írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni a foglalkoztatónál akkor is, ha az igényléskor a biztosítás már nem áll fenn.
A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.

Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.
A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán.
Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez:
a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és
az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
Ki bírálja el a gyed igénylését?
Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
Egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
bírálja el.

Mikor folyósítják a gyedet?
A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására.
A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

Kapcsolódó tudnivalók
A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették.
A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
létesített hallgatói jogviszonyt és
költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesült,
abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
A családtámogatási ellátások - köztük az anyasági támogatás - célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elősegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlődéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához.
Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehető ellátási formák igénylése során nem minősül jövedelemnek.

Családi pótlék

2008-06-26T19:02:00.001+02:00

Családi pótlékra jogosultak köre
Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden
magyar állampolgár,
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és - a határ menti ingázókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A családi pótlékra való jogosultság feltételei
A családi pótlék a fenti személyeket az alábbi feltételek (I-IV.) esetén illeti meg:
I.) A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult:
a vér szerinti szülő,
az örökbe fogadó szülő,
a szülővel együtt élő házastárs,
aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
a nevelőszülő,
a hivatásos nevelőszülő,
a gyám,
akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek:
még nem tanköteles, vagy
tankötelezettsége még nem szűnt meg, vagy
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is
aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt;
akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában (Gyvt. 49-51. §) tartózkodik.
2006. január 1-jétől, ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.
II.) A gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel jogosult a családi pótlékra:
a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg
a vagyonkezelő eseti gondnok.
A családi pótlék azonban ebben az esetben is csak akkor illeti meg a fenti személyeket, ha a gyermek
még nem tanköteles; vagy
tankötelezettsége még nem szűnt meg; vagy
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
III.) A Magyarország területén működő szociális intézményben elhelyezett gyermek esetén a szociális intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra.
IV.) A családi pótlékra saját jogán jogosult:
a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, hogy utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét, ha
3.
ba) mindkét szülője elhunyt;
bb) a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt;
bc) kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
bd) a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
be) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra;
bf) a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban.
Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható.
Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Életkori feltételek
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek időtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét.
A családi pótlék összege
A családi pótlék összegének emeléséről az országgyűlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell.
2008. január 1-jétől a családi pótlék havi összege
egygyermekes család esetén 12 200 forint,
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 19 100 Ft, 2007. március 1-jétől pedig 20.300 Ft,
gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 14 800 forint,
a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személynek, ha a tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra, továbbá az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban) 14 800 forint.
A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
Ha a családi pótlékból levonás történik, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,
aki az igénylő háztartásában él és
2.
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac) aki saját jogán jogosult családi pótlékra;
aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás).
Ki minősül egyedülállónak?
Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak:
aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa
aki saját maga vagy házastársa (élettársa):
3.
közoktatási intézmény tanulója,
vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,
nyugellátásban - ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs
időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

A családi pótlék folyósításának szüneteltetése
Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett.

A családi pótlék igénylése
A családi pótlék iránti igényt írásban - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is.
A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylőnek, azokról a körülményekről kell tennie, amelyekről nem kell igazolást benyújtani (például együtt élő szülők családi pótlék igényléséről), de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van.
Az igényléskor be kell mutatni vagy másolatban csatolni kell:
az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt,
a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát,
a nevelőszülőnek, a hivatásos nevelőszülőnek a gyermek nála történő elhelyezésről szóló határozatot,
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát,
annak a személynek, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát,
annak pedig, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot.
A családi pótlék iránt benyújtott igényeket a Magyar Államkincstárnak (MÁK) az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi igazgatósága - a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság - és kirendeltségei, illetve - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhely bírálja el. A feladatot 2008. március végéig a MÁK egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.
Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A családi pótlék folyósítása
A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.
A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., bankszámlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére.

Bejelentési kötelezettség
A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni:
a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

Terhességi gyermekágyi segély

2008-06-26T18:55:00.000+02:00

Ki jogosult a tgyásra?
A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két esztendőben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősült, és
a biztosítás időtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül
szül.
Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetők mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülők); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét.
A 180 napos biztosítási idő számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát; másrészt a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának idejét is.
Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nőnek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévő idejére jár.
Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki
a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja - arra az időre, amelyre a teljes keresetben részesül,
bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytat.
Amennyiben a biztosított személy a keresetét a szülési szabadság ideje alatt részben megkapja, csak az elmaradt keresete után illeti meg - azzal arányban - a terhességi-gyermekágyi segély.

Igényelhető egyszerre többféle támogatás?
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

Mennyi ideig jár a tgyás?
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülő nőket. Ennek maximális időtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható ideje elé essen.
A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az előbbi esetben a szülési szabadság a szülést követő hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követő 15 napig vehető igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb.

Mennyi a tgyás összege?
A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel.
A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon időszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta.
Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelőző évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdő napját, azaz a szülési szabadság első napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idő korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Előfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelőző évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelőző 180 napban nem volt figyelembe vehető jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul a számításnál. Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.) Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét.
Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a tgyás összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Hol kell igényelni a tgyást?
A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell bejelentenie.
Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.
Ha a biztosított a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez:
a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt,
az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet:
kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
bírálja el.

A tgyás összegének kifizetése
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő 10. napig kerül sor a segély folyósítására.
Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben, ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel. Ha az igény elbírálását követően megállapítják, hogy az igényt jogszabálysértő módon utasították el, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt éven belül járó összeget és az utána járó, Tbj-ben meghatározott késedelmi pótlékot ki kell fizetni az igénylő részére.
Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a segély felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

A tgyáshoz kapcsolódó néhány kedvezmény
A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
létesített hallgatói jogviszonyt és
költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben részesült,
abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

Babakötvény

2008-06-26T18:47:00.001+02:00

Az életkezdési támogatás fogalma
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezik a köznyelvben "babakötvény"-ként elnevezett életkezdési támogatásról.
Életkezdési támogatásnak minősül, a gyermeket 18. életévének betöltése napján a 2005. évi CLXXIV.törvény alapján a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében megillető összeg, melyet:
tanulmányokra;
lakhatásra;
pályakezdésre;
gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére;
jogszabályban meghatározott más célra
fordíthat.

A fiatalok életkezdési támogatására jogosultak köre
Babakötvényre jogosult minden, 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhelyű gyermek . A korábban született gyermekek részére a szülők nem igényelhetik ezt a támogatást.

Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítése
A Kincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld.
A szülő Start-számlát (a számlavezető által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla, ügyfélszámla, illetőleg bankszámla) nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál. A Start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermek adóigazolványát, illetve engedélyt kell adni a számlavezető pénzintézetnek arra, hogy a gyermek adatait a Start-számlával kapcsolatos ügyintézéshez nyilvántartsa. (Az adóigazolványt az állami adóhatóság, az APEH állítja ki; a gyermek adóazonosító jeléről a Kincstár leveléből értesülhetnek a szülők.) A Start-számla a gyermek adóigazolványának kiváltása nélkül is megnyitható, ha a szülő felhatalmazást ad, hogy a gyermek adóazonosító jelét a Kincstár küldje meg a számlavezetőnek.
A számlanyitásról a bank vagy befektetési szolgáltató értesíti a Kincstárat, amely ez alapján a szülő által nyitott Start-számlára utalja az állami támogatást.

A Start-számlát nemcsak közvetlenül a gyermek születése után, hanem bármikor később is meg lehet nyitni. Ebben az esetben a saját számla létrehozásáig a gyermeknek járó állami támogatás a kincstári számlán marad, és a Kincstár évente az ötéves állampapír hozamával megegyező mértékű kamatot ír jóvá a számlán levő összeg után. Ha a szülő végül megnyitja a Start-számlát, a Magyar Kincstár az addig a kincstári számlán összegyűlt összeget átutalja.

Az életkezdési támogatás mértéke
Az életkezdési támogatás a fiatal felnőttet az utalási összegek alapján illeti meg. Az utalási összeg
a gyermek születésének évében (első utalási összeg), továbbá
a gyermek születésének évét követő 7. évben (második utalási összeg) és a gyermek születésének évét követő 14. évben (harmadik utalási összeg) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetében, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében
jár .
Az 1. és 2. pont szerinti utalási összegeket - az alábbiakban meghatározott kivétellel - az éves költségvetési törvény határozza meg. Ha a gyermek a 2006. évben született, az első utalási összeg 40.000 forint, a második és a harmadik utalási összeg 42.000-42.000 forint.
A támogatásra jogosító babakötvény összege 2007-ben született gyermekek esetén gyermekenként 42.500 forint. Ezen felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 44.600-44.600 forintra jogosultak.
Befizetés a Start-számlára
Az állami támogatás kiegészíthető, minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély. Befizetéseik együttes összege legfeljebb évenként 120.000 forint lehet .
A magánszemélyek befizetései után járó állami támogatás mértéke:
általános esetben a befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6.000 forint;
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, évente legfeljebb 12.000 forint;
Start-számla átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek részére is nyitható. Ők az évi 12.000 forint állami támogatást akkor is megkapják, ha nincs, aki befizessen a számlájukra.
A Start-számlára a települési önkormányzatok is befizethetnek, befizetéseik után azonban állami támogatás nem jár.

Kötelező szűrővizsgálatok

2008-06-26T18:14:00.001+02:00

A terhesség során kötelező szűrővizsgálatok

A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a családorvos és a védőnő együtt végzi. Célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése, a kismama anyaságra való felkészítése.

Hány hetes terhes?
A terhesség korának a meghatározása legegyszerűbben úgy lehetséges, ha az utolsó vérzés első napjának időpontjához 7 napot adunk, majd 3 naptári hónapot levonunk. Ez a számítási mód 28 napos ciklusokra érvényes, ha a kismama ciklusai ennél hosszabbak vagy rövidebbek voltak, a kiírás napját annyi nappal módosítjuk, ahány nappal a ciklusok eltértek a 28 napos ciklushossztól.

Az első vizsgálat során a szülészorvos tájékozódik a kismama kórelőzményéről. Ennek során kérdéseket tesz fel a terhes korábbi betegségeiről, az esetleges gyógyszerszedésről, a családban előforduló betegségekről, káros szenvedélyekről, a korábbi szülészet-nőgyógyászati betegségekről, terhességekről, szülésekről. Rákérdez a havi vérzés rendszerességére, az utolsó vérzés időpontjára, a vérzés hosszára is. Ezek alapján kiszámítja a terhesség aktuális korát, valamint a szülés várható időpontját.

A terhesség első harmadában
Az első jelentkezést ultrahangvizsgálat követi, aminek a célja a terhesség élő, illetve méhen belüli voltának tisztázása. Leggyakrabban a 12. hétig az ultrahangvizsgálatot hüvelyen keresztül végzik, ugyanis nagyobb felbontású, részletgazdagabb képet ad, mint a hasfalon keresztül végzett vizsgálat.

Mindezeken kívül a terhesség első harmadában a szülész-nőgyógyász belső nőgyógyászati vizsgálatot is végez a terhesség tényének megerősítésére. Sor kerül a méhnyakrák szűrésére, a hüvelyváladék vizsgálatára, a mellek megtekintésére és vizsgálatára.
Szintén lehetőség szerint a terhesség első harmadában szükséges felkeresni belgyógyász szakorvost, aki EKG-t készít, vérnyomást mér és általános fizikális vizsgálatot végez. A terhes testsúlyának ellenőrzése az első jelentkezés során, majd a későbbi alkalmakkor is megtörténik.
Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során a vérképet és az éhgyomri vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz és hepatitis B szűrést végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket határozzák meg. A vizelet általános és vizeletüledék-vizsgálata is részét képezi a kivizsgálásnak.

Általános vizsgálatok a terhesség további harmadaiban
A terhesség későbbi szakaszában a 26. hétig havonta egy alkalommal indokolt az ellenőrző vizsgálat (amennyiben a terhesség szövődménymentes), ezután a 36. hétig 3 hetente egyszer, majd a szülés várható időpontjáig heti egy alkalommal. A kiírt időpont után másnaponta javasolják a vizsgálatot.
Minden ilyen alkalommal megmérik a terhes anya vérnyomását, megszámolják a pulzuszámát. Ez igen fontos a terhességi magasvérnyomás-betegség és a terhességi toxémia korai felismerésében.
A testsúly ellenőrzése is egyszerűen elvégezhető, elsősorban a hirtelen nagy gyarapodásra kell odafigyelni, ugyanis ez szövet közti folyadék (ödéma) felszaporodására utalhat. Későbbi terhességi korban speciális eszközzel ellenőrzik a magzati szívműködést is, valamint a szülészorvos külső vizsgálattal tájékozódik a méh növekedéséről.
A belső vizsgálat során az orvos a méhszáj és a méhnyak állapotát ellenőrzi, azonban ilyen vizsgálatot nem feltétlenül végeznek minden alakommal, ez függ a terhes állapotától, esetleges panaszaitól is.

Időponthoz kötött szűrések
Bizonyos vizsgálatokat adott terhességi korban szükséges elvégezni. Így például a szérum-AFP (alfa-fetoprotein) meghatározását a betöltött 16. héten. Ez a fehérje a magzat vizeletével kerül a magzatvízbe, onnan pedig az anyai keringésbe. A vizsgálat egyszerű vérvételt jelent. Fontos a pontos időzítés, mivel korábbi vagy későbbi időpontban levett minták kórosnak számító értéket adhatnak. Alacsonyabb értékek tapasztalhatók a magzati Down-kór esetén, míg magasabbat okozhatnak például a velőcső záródásának a rendellenességei (nyitott gerinc, agykoponyahiány). A normál tartományon kívül eredmény nem jelent feltétlenül betegséget, de ilyenkor részletes ultrahangvizsgálatot végeznek, illetve szükség esetén egyéb vizsgálatokat is.

Az ultrahangos szűréseket a 12-13. , a 18-19., a 32. és a szüléshez közeledve, a 37-38. hét táján végzik. A 12. heti vizsgálat célja a fejlődési rendellenességek szűrése, ilyenkor mérik a magzati tarkóredő vastagságát. Ennek a Down-kór felismerésében van szerepe, ugyanis az ebben a betegségben szenvedő magzatoknál magasabb értékek tapasztalhatók.
A 18-19. heti az ún. "genetikai" ultrahang, amikor is az AFP érték ismeretében ismételten részletesen átvizsgálják az egyes szervrendszereket, a fejlődési rendellenességek kizárására. A későbbi ultrahangos szűrések célja főleg a magzat növekedési ütemének, a magzat és a méhlepény elhelyezkedésének, illetve a lepény állapotának (érettségének) megítélése.
A 24. és 28. hét között végzik el a terhességi cukorbetegség szűrését. Ennek során meghatározott összetételű tesztreggelit fogyaszt el a kismama, majd megmérik az étkezés utáni vércukorszintet.
------------------------------------------------------------------------------------
Nem kötelező vizsgálatok
A fentieken túl léteznek speciális vizsgálatok, azonban ezeket csak bizonyos esetekben, például az anya magas életkora, vagy a kötelező szűrések során tapasztalt eltérések esetén végzik el. Vannak olyan vizsgálatok is, amelyek nem részei a kötelező szűréseknek, csak önköltséges alapon végezhetők el. Érdeklődjön nőgyógyászánál!

Ha ez kórosan magas eredményt ad, akkor kerül sor a terheléses vércukorvizsgálatra. Ilyenkor éhgyomorra, teában kell meginni adott mennyiségű glükózt. A cukros tea elfogyasztása után két órával szintén vércukorszint-mérés következik, ennek kóros eredménye esetén állapítható meg a terhességi cukorbetegség. Ez az állapot diétával, súlyosabb esetben inzulinnal kezelhető és a szülést követően rendeződik.

A betöltött 36. hét után hetente egy alkalommal (szükség esetén gyakrabban) kerül sor az ún. NST (non-stressz teszt) nevű vizsgálatra. Ennek során a kismamának 20-30 percet kell nyugalomban feküdnie, miközben a hasra erősített eszköz regisztrálja a magzat szívfrekvenciáját, annak változásait és a nyugalmi méhtevékenységet. A vizsgálat célja a magzat oxigénellátottságának megítélése.

1. hónap

2008-06-26T17:56:00.000+02:00

A várandósság első két hete valójában a peteérésig, illetve a megtermékenyülésig eltelt időszakot jelenti. A petesejt és a hímivarsejt egyesülése után a megtermékenyült petesejt hamarosan osztódni kezd és megkezdi utazását a méh ürege felé.

A beágyazódásig eltelt időszakban - 7-10 nap is eltelhet - a kiszabadult petesejt helyén kialakul a sárgatest, ennek az időszakos hormontermelő szervnek a működése nagyon fontos a méhnyálkahártya felépítésében, terhességre való felkészítésében.
A beágyazódás után a sejtcsomót (zigótát) a méhnyálkahártya vérerei látják el tápanyagokkal, létrejön a kapcsolat anyai keringés és a zigóta között.
Az embrió fejlődése meglehetősen gyorsan zajlik, a megtermékenyülés utáni 22. napon már dobogni kezd a szív. Ebben az időszakban záródik a velőcső, emiatt rendkívül fontos, hogy a kismama lehetőség szerint már a fogamzást megelőző időszakban szedjen folsavat.

A mama szervezete
Az érzékeny terhességi tesztek esetleg már a soron következő vérzés első esedékességének első napján kimutathatják a terhességet. Amennyiben a teszt pozitív, érdemes felkeresni a szülészorvost. Ebben az időszakban a klasszikus terhességi tünetek többnyire még nem jelentkeznek, de előfordulhat a mellek fájdalmassága és a fáradékonyság is. A korai terhesség tünete lehet még a gyakori vizelési inger.

2. hónap

2008-06-26T17:54:00.000+02:00

A megtermékenyülést követő 56. napra az embrió szervei nagyjából kialakulnak. Az embrió már képes reflexes mozgásokat is végezni és folyton mozgásban van.

A második hónapban már elkülöníthető a feji rész, megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása. A farokrész még néhány hétig fennmarad. A felső végtagok fejlődése gyorsabb, mint az alsóké, hamarosan kialakulnak az ujjak is.
Az embrió már képes reflexes mozgásokat végezni, természetesen a kismama ezt még néhány hétig nem érzi. A vesék végleges szerkezete még nem alakult ki, azonban embrió veséi már ebben a korai időszakban is működnek és a baba ürít vizeletet is.
A méhlepény kialakulása is folyamatban van, folyamatosan veszi át a sárgatest hormontermelő szerepét.
A magzat idegrendszerének kialakulása

A mama szervezete
Ilyenkor már tapasztalhatók a terhesség gyanújelei, majd a "klasszikus" terhességi tünetek: rosszullétek, ólmos fáradtság, hányinger, esetleg hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozások.
A hormonokról és a terhesség alatti rosszullétről

Vizsgálatok
Az ötödik hét után már ultrahangvizsgálattal is kimutatható a petezsák, a hatodik vagy hetedik héten pedig már a szívcső pulzálása is megfigyelhető. A 12. hétig rendszerint hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeznek.

A terhesség tényének igazolása után kell felkeresni a területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandós anya gondozási könyvét és hasznos tanácsokkal látja el a kismamát.
Ilyenkor kerül sor az első harmadban szükséges vizsgálatokra is: vérnyomás-, testsúlymérés, vizeletvizsgálat, laborvizsgálatok, belgyógyászati és fogászati vizsgálat, valamint a nőgyógyászati vizsgálat, ha eddig még nem történt meg.

3. hónap

2008-06-26T17:53:00.000+02:00

A tizenkettedik hét után már nem embrióról, hanem magzatról beszélünk. A baba ülőmagassága (a fejétől a fenekéig mért érték, CRL) már több mint 4 centiméter, és az arc egyes részei is felismerhetők.
A magzat a harmadik hónapban továbbra is élénken mozog. A külső nemi szervek differenciálódása is folyamatban van, de ebben az időszakban a két nem még nem különíthető el biztonsággal.
A 12. hét után kezdődik a terhesség második harmada, innentől jelentősen lecsökken a vetélés kockázata.

A mama szervezete
Bár a baba mérete ezt még nem indokolja, előfordulhat, hogy a korábbi ruhadarabok szorítani kezdenek. A súlygyarapodás még nem jelentős. A közérzet javul, a legtöbb várandósnál elmaradoznak a rosszullétek, az étvágy javul. A mellek mérete már ebben az időszakban is nőhet, szükség lehet nagyobb méretű, kényelmes melltartókra.

Vizsgálatok
A 12-13. héten végzik a tarkóredő mérését. Ebből az értékből a Down-kór valószínűségére lehet következtetni. Magasabb érték esetén további vizsgálatok válnak szükségessé. Ilyen például a chorionboholy-mintavétel, amikor a hasfalon keresztül bevezetett tűn vesznek kis mintát a lepényből.

4. hónap

2008-06-26T17:52:00.000+02:00

A negyedik hónapban baba már folyamatos mozgásban van, csontjai pedig egyre szilárdabbak, így egyre nagyobb az esély, hogy édesanyja is megérezze az apró rúgásokat.
A magzat szemei az arc oldalsó részéről a középvonal felé vándorolnak. A testéhez képest még mindig aránytalanul nagy fején megjelennek az első hajszálak, kialakul a szemöldök. 16 hetesen a fej átmérője 34 mm.
A tizenhetedik héten képes rá, hogy ujját a szájába vegye, kialakulnak a fogcsírák.
Az először szülő nők a 18-20. hét környékén érzik először a magzatmozgásokat, a többedik gyermeküket várók 1-2 héttel hamarabb is. Hamarosan az apa is érezheti a baba rugdalását az anya hasfalán keresztül.
Közben a külső nemi szervek is kialakultak, így tapasztalt ultrahangos vizsgáló képes lehet a baba nemének megállapítására.

A mama szervezete
A kismama pocakja látványosan gömbölyödni kezd, itt az ideje az első kismamaruhák beszerzésének. Erre a hónapra valószínűleg már megszűntek a rosszullétek, a hányinger, esetleg kívánósság jelentkezik. Érdemes ilyenkor fogyasztani a kívánt ételből, persze ügyelve a mennyiségre, kerülve az üres kalóriákat.
A legtöbb kismamának jólesik a könnyű mozgás, például a terhestorna, az úszás vagy akár egy kiadós séta. Sok várandós tapasztalja a mellbimbók érzékenyebbé válását, a mell bőrén áttetszenek a kitágult vénák.

Vizsgálatok
A betöltött 16. héten végzik el az AFP-szűrést, ami mindössze egy vérvételt jelent a kismama számára. (Ennél a vizsgálatnál különösen fontos az időzítés! A korábban vagy később végzett vizsgálat is eredményezhet kóros eredményt.) Az eredményből a velőcső-záródási rendellenességek és a Down-kór valószínűségére lehet következtetni.
Önmagában sem a magas, sem az alacsony AFP nem jelent magzati betegséget. Ilyen esetekben célzott ultrahangvizsgálatot végeznek, vagy ha szükséges, egyéb genetikai vizsgálatokat.

5. hónap

2008-06-26T17:49:00.000+02:00

A huszadik héten a baba fejének az átmérője már 47 mm, a testtömege körülbelül 30 dkg, közben a magzat hallása is egyre élesebbé válik.
A baba kezdetben csak az anya testéből beszűrődő hangokat hallja (a belek korgását, az anyai aortában a vér zubogását), majd az anya hangját is. Nem sokkal később az anya testén kívülről érkező zajokat és az apa hangját is képes érzékelni.
Testét magzatpihe borítja, azonban ez a finom szőrzet még a megszületés előtt kihullik majd. A szemhéjak egyelőre zárva vannak, csak néhány héttel később nyílnak fel.

A mama szervezete
A terhesség feléideje körüli időszakban éli át sok kismama számára a legnyugodtabb, leggondtalanabb heteket. A pocak még nem akadályoz a mozgásban, a várandósok általában tele vannak energiával. Ezeket a heteket ki kell használni, ha van lehetőség (és nincsen orvosi ellenjavallat), érdemes kimozdulni otthonról, kirándulni, sétálni, tornázni. Az anyuka a 18-20. héttől (esetleg már hamarabb, ha nem az első terhessége) érzi a baba mocorgását, később kommunikálni is tud már vele.

Vizsgálatok
A 18-19. héten, az AFP eredmény birtokában kerül sor a genetikai ultrahangra. A vizsgáló alaposan megvizsgálja a magzatot, az esetleges fejlődési rendellenességek után kutatva.

6. hónap

2008-06-26T17:47:00.000+02:00

A 24. hét után született babáknak már van esélyük a túlélésre, még ha nagy is a károsodások kockázata. Ebben az időszakban már intenzíven érezhetők a magzat mozgásai is.
A rúgásokkal a magzat egy igen fontos reflexet gyakorol: amint lába hozzáér a méh falához, elrúgja magát. Ennek a reflexnek az evolúció korábbi szakaszaiban nagy jelentősége volt, biztosította, hogy a megszületés után az újszülött képes legyen felmászni az anya hasáról az emlőkhöz.
A baba érzékeli az anya bioritmusát, azonban ilyenkor az még nem esik egybe a sajátjával. Már csuklani is szokott.

A mama szervezete
A méh legmagasabb pontja (az ún. fundus) már a köldök felett tapintható, emiatt sok kismama tapasztal teltségérzést. Ez csökkenthető, ha gyakrabban fogyaszt kisebb mennyiségű táplálékot. Kínzó székrekedés is jelentkezhet, ez sok folyadék és sok rostdús táplálék fogyasztásával kezelhető. A nem terhes állapotban szedett hashajtók nem javasolhatók, mivel ezek közül egyesek alhasi vérbőséget okozhatnak.

Vizsgálatok
A 24. hét környékén végzik a terhességi cukorbetegség szűrését. Ennek egyik formája az ún. próbareggeli. Ilyenkor éhgyomorra kell elfogyasztani meghatározott összetételű reggelit, ezt követően értékelik a vércukorszintet.

A próbareggeli kóros eredménye esetén (illetve sokhelyütt ehelyett) végzik a terheléses vércukorvizsgálatot. Ennek során szintén éhgyomorra kell elfogyasztani egy pontosan meghatározott összetételű cukoroldatot, majd vérvétellel ellenőrzik a vércukorszint emelkedését. Kórosan magas eredmény diétát, esetleg inzulinkezelést indokol.
A kismama ebben az időszakban számíthat újabb vérvizsgálatra is, amellyel azt ellenőrzik, hogy nem alakult-e ki vérszegénység.

7. hónap

2008-06-26T17:45:00.000+02:00

A magzat gyorsan gyarapszik, a 28. héten a tömege egy kilogramm körüli. Lassan képes lesz a testhőmérséklet szabályozására, testén zsírpárnák jelennek meg. Tüdeje is fejlődik, a szemhéjak is felnyílnak.
A legtöbb baba fejvégű fekvésbe fordul, de akkor sincs ok aggodalomra, ha ez még nem történt meg. Néhány hétig még van esély a medencevégű magzatok befordulására is.

A mama szervezete
A kismama súlygyarapodása felgyorsulhat, fontos odafigyelni az egészséges táplálkozásra, a felesleges kalóriák kerülésére. Mivel a víz visszatartása is fokozódhat, a sóbevitel csökkentése is előnyös lehet.
Ebben a terhességi korban már naponta többször is érezhetők a méh összehúzódásai, a "keményedések". Ezek nem fájdalmasak, nem jelentkeznek túl gyakran és nem tartósak.

Jelentkezhetnek érzelmi stressz vagy fizikai fáradtság hatására, pihenés hatására szűnnek. Ha óránként 4-5 alkalomnál többször jelentkeznek, az koraszülés jele is lehet, főleg, ha hasmenés vagy fájdalom kíséri őket.

8. hónap

2008-06-26T17:44:00.000+02:00

A tüdő fejlődése lassan eléri azt a fokot, amikortól önállóan is képes a légzésre. A zsírpárnák felhalmozódása folytatódik, a magzat egyre jobban hasonlít az újszülöttre.
A magzatmozgások a nyolcadik hónapban talán kevesebbszer érezhetők. Nem kell azonban megijedni, ennek az az oka, hogy a babának sokkal kevesebb helye van már mozgolódni, forgolódni.

A mama szervezete
A méh fundusa lassanként eléri a szegycsont alsó részét, nyomja a szívet, a tüdőt és a hasi szerveket is. Emiatt gyakori a nehézlégzés, a fáradékonyság, a derékfájás, a gyakori vizelési inger.

Vizsgálatok
Sor kerül az első NST (non-stressz teszt) vizsgálatra. Ennek során a hasra erősítenek két eszközt, amelyek közül az egyik a magzati szívműködést, a másik a méhösszehúzódásokat regisztrálja. Azt vizsgálják ilyenkor, hogy hogyan változik a magzati szívfrekvencia a magzatmozgás és a méhösszehúzódások hatására (normális esetben nő).
A harmadik ultrahangos szűrés is ilyenkor esedékes. A magzat méreteit és fekvését, a magzatvíz mennyiségét és a lepény érettségét ellenőrzi a vizsgáló. A harmadik laborvizsgálat is erre az időszakra esik.

9. hónap

2008-06-26T17:42:00.000+02:00

A baba mérete jelentősen nőtt az utóbbi időszakban, azonban a kismama mégis könnyebben érezheti magát, mert a magzat feje lejjebb ereszkedik a kismedencébe, a has is lejjebb száll.
A zsírpárnák növekedése folytatódik és a magzat elnyeri végső, valóban kisbabás formáját. Eközben testhossza is jelentősen nő. A betöltött 37. hét után a baba már nem számít koraszülöttnek. Túlhordásról a 42. hét után beszélünk.

A mama szervezete
A méhösszehúzódások ("jósló fájások") még a többedszer szülő nőket is megtéveszthetik, annyira erősek és rendszeresek lehetnek. Ha a fájások pihenés, egy meleg fürdő hatására sem szűnnek vagy erősödnek, érdemes felkeresni a kórházat. A szülés megindulásának közeledtét jelezheti a nyákdugó távozása vagy a magzatvíz csorgása is. Utóbbi esetben mindenképpen indokolt a kórházi vizsgálat.

Vizsgálatok
NST vizsgálatra minden héten sor kerül (esetleg ennél gyakrabban is), a 38. hét környékén pedig az utolsó ultrahangvizsgálat is megtörténik.

A terhesség jelei

2008-06-26T17:15:00.000+02:00

A terhesség időtartama 40 hét, amit az utolsó vérzés első napjától számolnak. Ennek megfelelően a menstruáció elmaradásakor már 4 hetes terhességről beszélünk (szabályos 28 napos ciklus esetén). A terhességi tünetek tehát körülbelül 4 hetes terhességi kortól észlelhetőek.
A kismama által észlelhető legnyilvánvalóbb jel a havi vérzés elmaradása. Néhány esetben előfordulhat a menstruáció várható időpontjában kevés vérzés, ez azonban jellegében más, mint a normál menstruáció. Sok várandós nő beszámol enyhe alhasi görcsökről, nyomásérzésről és a mellek érzékennyé válásáról.

A napjainkban kapható terhességi tesztek meglehetősen érzékenyek, a várható vérzés időpontjában már kimutathatják a terhességet. Amennyiben a teszt negatív, azonban a vérzés továbbra sem jelentkezik, néhány nap múlva meg kell ismételni. Kérdéses esetben (és pozitív eredmény esetén is) fel kell keresni a szülészorvost.
Megváltozik a közérzet

Az émelygés
Az a mai napig sem tisztázott pontosan, hogy mi okozza az émelygést, az undorodást bizonyos ételektől. A háttérben valószínűleg egy védekező mechanizmus áll, amely a magzat egészségét szolgálja azáltal, hogy az anyát távol tartja a potenciálisan veszélyes táplálékoktól. Főleg későbbi terhességi korban fordulhat elő bizonyos (esetenként szokatlan) ételek megkívánása.
A közérzet változása szintén tipikus tünet. Jelentkezhet émelygés, hányinger, hányás is (jellemzően reggel, de bármely napszakban előfordulhat). Ezek a tünetek megnehezítik a kismama mindennapjait, valamint a táplálékfelvételt is. Sokat segíthet, ha reggel ébredés után eszik néhány falatot a várandós nő, illetve napközben is tart magánál néhány szem kekszet, aszalt gyümölcsöt valamint egy kis üveg ásványvizet. Rendszeres, kis mennyiségű étkezések esetén a rosszullétek ritkábban jelentkeznek.
Ritkán előforduló állapot a terhességi vészes hányás, ilyenkor a gyakori, sorozatos hányások miatt a szervezet nem jut elegendő folyadékhoz valamint tápanyaghoz, emiatt néhány napos kórházi felvétel indokolt. A terhes állapotát infúziós kezeléssel igyekeznek rendezni.

Egyéb testi jelek
Megfigyelhető a várandósság idején a mellbimbók és a szeméremajkak sötét elszíneződése. Az emlők mérete is növekszik. A hüvelyváladék mennyisége megnő, savas vegyhatása fokozódik.
Fontos, hogy amennyiben a nagyobb mennyiségű váladékhoz szeméremtesi égő, viszkető érzés párosul, vagy ha a váladék kellemetlen szagú vagy szokatlan színű, mindenképpen fel kell keresni a szülészorvost. Ilyen tünetek hátterében gombás vagy bakteriális fertőzés is állhat. A fertőzést mindenképpen kezelni kell, terhes állapotban is. Főleg a baktériumok által kiváltott fertőzések veszélyesek, ugyanis ezek a méh felé terjedve vetélést, koraszülést okozhatnak. Várandós nők esetében a hüvelyi fertőzések egyébként a megszokottnál gyakrabban fordulhatnak elő megfelelő tisztálkodás, higiéniai körülmények mellett is.

Az emésztőrendszer működése is megváltozik. Bizonyos, terhességben termelődő hormonok hatására a simaizmok ellazulnak, csökken a belek perisztaltikus mozgása, emiatt pedig a béltartalom továbbítása. Ez az oka a terhesség alatt gyakran jelentkező székrekedésnek. Étrendi változtatásokkal ez a probléma csökkenthető. Naponta legalább másfél-két liternyi folyadék (főleg víz vagy édesítetlen gyümölcstea, esetleg vízzel hígított 100%-os gyümölcslé) elfogyasztása javasolt, ezen kívül pedig sok gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, natúr joghurt, aszalt gyümölcsök.
A nyelőcső záróizma ellazul, emiatt fordulhat elő savas felböfögés, gyomorégés, reflux (amit súlyosbít a terhes méh nyomása is), és a várandós nők sokkal könnyebben hánynak.
Lelki változások

A terhesség első harmadára ambivalens érzések jellemzőek, a kismama többnyire boldog a terhesség tényétől, azonban tarthat tőle, hogy hogyan lesz képes ellátni az anyai feladatokat. Gyakori a fáradtság, a bágyadtság. A második harmad sokkal kiegyensúlyozottabb időszak. A várandós anya energikusabb, a magzatmozgások észlelése után a terhesség ténye sokkal "kézzelfoghatóbbá" válik. A harmadik harmad a babára való készülődés időszaka. Megjelenhetnek a szüléssel kapcsolatos félelmek, aggodalmak. A szülés előtti időszakot többnyire türelmetlenség jellemzi.
Normális esetben is emelkedik várandósság alatt pulzusszám. A vérnyomás a kezdeti időszakban kissé csökken, majd ismét a normális értékre emelkedik. Előrehaladott terhességben, mivel a méh felfelé nyomja a rekeszt, a légzés jellege megváltozik, könnyebben kifullad a kismama. A növekvő méhnek a nagyvénákra gyakorolt nyomása miatt visszerek jelenhetnek meg a lábszáron, a combon. Hasonló ok miatt alakulnak ki az aranyeres csomók is, azonban ebben a folyamatban szerepe lehet a székrekedésnek is.

A vesék működése is változik, ezek azonban csak laboratóriumi módszerekkel kimutatható változások. Az alhasi terület vérbősége miatt a várandós nők esetén gyakrabban jelentkezik vizelési inger, későbbi terhességben ehhez hozzájárul a húgyhólyagra nehezedő nyomás is.
A terhes anya bőrén pigmentált foltok jelenhetnek meg, amelyek szülés után nyomtalanul elmúlnak. Az alhas bőrén középvonalban sötét színű csík alakulhat ki, ez szintén visszafejlődik a későbbiekben. A várandósok haja általában megerősödik, dúsabbá válik, mivel a hajszálak természetes kihullási üteme csökken.

Apák szülésnél

2008-06-23T15:11:00.000+02:00

Vonjuk be az apukákat is a baba születésébe!
Vége már azoknak az időknek, amikor az apukák csak külső szemlélői voltak a gyermek születésének. Ma már ők is érdeklődnek az iránt, ami tulajdonképpen a saját életük tovább adása. Segítsük hát kedvesünket.

Terhességünk alatt lapozgassunk együtt olyan könyvet, újságot, vagy barangoljunk együtt olyan honlapokon, amelyet arról szólnak, hogyan fejlődik az anyukában a kis magzat. Ha erre nincs idejük, akkor meséljük el nekik esténként, mi minden érdekeset olvastunk. Meg fogunk lepődni mennyire fel lehet kelteni az érdeklődésüket.
Ha már a magzat megmozdult, élvezettel teszik majd az apukák is kezüket a hasunkra, de a kezdeményezés mindenképp az édesanyáé, hiszen az elején még mindenki izgul, hogy kárt tehet a kis
"emberkében" - akár hasfalon keresztül is. Nyugtassuk meg őket, hogy bátran ismerkedjenek a leendő csemetével.
Ha megoldható, vegyen részt apuci is legalább egy
ultrahangvizsgálaton, nagy felismerés lesz számára, hogy a kis embrió láthatóvá válik.

Fontos, hogy a leendő gyerekszoba berendezése kapcsán vagy az autósülés kiválasztásakor kérdezzük meg a véleményét. Ezek a dolgok a legkézzelfoghatóbbak számára, hogy kisgyermekkel bővül a család, tehát itt is éreztetni kell vele az apa szerepét.
És főleg: legyünk nagyon türelmesek! Az apukák nem élhetik úgy meg az áldott állapotot, mint az édesanyák. Hagyjunk időt és segítsük őket. Fontos azonban, hogy a pár kapcsolata továbbra is szerelmes maradjon, ne szorítsa ki a jövevény már akkor az apucit, amikor még meg sem született.

Amikor a szülés ideje eljön, éreztessük az apukával, mennyire fontos az ő szerepe, jelenléte. Ha nem szeretne részt venni magán a
szülésen, ne erőltessük. Főleg ne tegyük ezt előre; talán ha aktuális lesz a dolog, nem akar majd kimaradni belőle. Ha azonban akkor is szívesebben várakozik majd kint, kérjük meg arra, hogy a baba megszületésekor jöjjön be, hogy az első pillanattól osztozhasson ő is a nagy eseményben, mint édesapa (az anyuka utóvizsgálatai alatt például az apuka foghatja a kezében a gyermeket).

Ha részt szeretne venni a szülésen, akkor jelezzük neki, hogy mennyire fontos az ő jelenléte: fogja az anyuka kezét, nedves szivaccsal hűsítse arcát, simogassa haját… És a végén az apuka menjen ki bejelenteni a nagy hírt, hogy a kis utód megérkezett.
Ezáltal is jobban át fogja érezni új szerepét: immáron apuka lett!

Apás szülés

2008-06-23T14:59:00.000+02:00

Forrás: Internet

Sokak szerint kár egy férfit beavatni a szülés folyamatába, én a mai napig úgy gondolom nagy hiba lett volna kihagyni ebből a páromat. Tudom sokakat riaszt a gondolat hogy amikor ő ott a szülőágyon kivan szolgáltatva az orvosoknak ne lássa senki a családból a vajúdását. Én a mai napig hálás vagyok a páromnak hogy ott volt velem.

Az egész történet 2003. szeptemberében történt.
13 heti kórházban fekvés után már alig vártam a kisfiam érkezését. Nem mondhatnám, hogy kellemes időket töltöttem bent a klinikán de tudtam a baba érdekeit szolgálja, ha nem vagyok otthon, hanem orvosi megfigyelés alatt maradok. Nyitott méhszájjal vidékről nem szórakozhat egy kismama.

A terhesség utolsó hetén viszont már hazakönyörögtem magam. Tudtam, ha véletlen itt az idő már a babának nem eshet semmi baja. A szülés azonban nem indult be a 40. hét utolsó napján sem, így megbeszéltük a doktorúrral, hogy másnap megint befekszem hozzájuk. Akkor már tudtam, hogy ha nem indul be a szülés, úgyis beindítják és végre láthatom a kisfiam, mert tudtam hogy fiú lesz.
A kórházba menetelt azonban nem kellett megvárnom, mert éjszaka elfolyt a magzatvíz.

Mire beértem a kórházba a doki már ott volt és persze jött a párom is. Fájdalmam még nem volt, de a párom helyettem is idegeskedett. Nagyon sokat segített nekem a jelenlétével. Nézte a monitort és szólt ha kezdődtek a fájások, törölgette a homlokom, volt akibe kapaszkodtam mikor már jöttek az erősebb fájások. Nekem nagyon sokat segített azzal ,hogy melletem volt. Amikor meglátta a baba fejét,,örömmel mesélte hogy mindjárt vége, kitartás, már nem sok van hátra. Azt az érzést pedig amikor végre kint volt a baba, nem lehet hasonlítani semmihez. Egyszerre lettünk szülők és ez olyan érzés, amit azóta sem tudok elmondani. Ott abban a pillanatban egymásra néztünk és mind a ketten zokogtunk.
Azóta szültem még egy kisfiút és ott is bent volt nálam. S abban is biztos vagyok, hogy ha még vállalnánk egy harmadik babát, ő oda is jönne velem. Ennyi az én történetem és kívánom minden kismamának ezt az érzést, hogy a párja vele van ebben a nehéz időszakban is

Egy kis nevetés

2008-06-22T15:09:00.000+02:00

Nevetés felsőfokon

...Folytatás

Etetés előtt :)

Top 3 Nevetés

Milyen babakocsit vegyünk?

2008-06-18T11:40:00.000+02:00

Mire érdemes odafigyelni?

Az alábbi pontokat érdemes igény szerint rangsorolni, mert sajnos tökéletes babakocsi nincsen, kompromisszumot kell kötni. A rangsorolás alapja lehet pl. az, hogy nehéz útviszonyok között (pl. földes, hepe-hupás utakon) is gyakran helyt kell állnia a kocsinak, vagy sokat akartok vele buszozni, esetleg (mint nálunk) hosszú, meredek lépcsőn kell vele le-fel közlekedni.

Főbb szempontok:

1.) Súly: nálunk ez a sok lépcső miatt amúgy is elsődleges szempont volt, de már több anyukától hallottam, hogy az elsőre – jó drágán – vett szuper babakocsit 1-2 hónap múlva le kellett cserélniük, mert túl nehéz volt. A babakocsit babástul fel kell tudni tornászni a buszra és 1-2 emelet megmászása se okozzon gondot. Találkoztam már jó pár olyan babakocsival, amit üresen is alig bírtam felemelni a földről. A babakocsi súlyához pedig hozzáadódik még a baba és a bevásárlókosárban szállított cuccok súlya. Mi azt tapasztaltuk, hogy a Graco-k messze a legkönnyebbek, azon belül is Graco Mirage és a Graco Ultima állt az élen.

2.) Nagy, bolygósítható (de fixálható) első kerekek: nagyon megkönnyítik a navigációt a bolygósítható kerekek, tényleg sokkal könnyebben lehet velük fordulni, kanyarodni. Ez a közértben pl. nagyon jól jön. Nehezebb terepen (pl. földes, hepe-hupás utakon) viszont nem árt, ha fixálni lehet őket, hogy ne tekeregjenek össze-vissza. Nagyon fontos még a nagy kerék és a jó rugózás, hogy ne rázódjon szét szegény baba.

3.) Fékezhető hátsó kerekek

4) Két irányból tolható legyen (azaz átfordítható tolókar): egyrészt a pici babáknál nagyon jó, ha séta közben láthatják az anyukájukat, másrészt akkor is jól jön, ha szembe süt a nap. (Sajnos a Graco babakocsik nem ilyenek.)

5.) Több pozíciós, lehetőleg vízszintesig dönthető támla: az újszülötteknél fontos, hogy viszonylag egyenes felületen feküdjenek, nem is beszélve arról, hogy mi van akkor, ha a baba hason szeretne aludni. Amikor már nagyobb, és szeretne nézelődni, jól jön, ha ülő pozícióba lehet állítani.

6.) Kényelmes belső tér: több családtól hallottam már, hogy túl keskeny babakocsit vettek, és ahogy nőtt a baba, egyre kényelmetlenebb lett. Másrészről viszont a túl széles kocsitól is óvá intettek, mert azzal nem biztos, hogy fel lehet szállni a buszra…

7.) Ha téli baba lesz, nem árt, ha van hozzá lábzsák, és a huzat nem papírvékonyságú. Lábzsák valószínűleg külön is kapható, bár nem biztos, hogy sikerül pont olyan színben beszerezni.

8.) Levehető, mosható huzat

9.) Vízhatlan napfénytető, hátha nincs kéznél esővédő.

10.) Ötpontos biztonsági öv, hogy a baba nehogy kicsússzon / kimásszon. Nem árt még, ha… 10.) a babakocsi könnyen összecsukható, és befér a csomagtartóba. Sok olyan babakocsi kapható, amelyik egy kézzel, egy mozdulattal könnyen összecsukható / kinyitható.

11.) a babának és a mamának is van pohártartós tálcája, amire lehet innivalót + egy-két játékot, miegymást pakolni.

12.) van lábtartó - jól jön, ha már nagyobb a baba, és ül. Persze ilyenkor már sokan átváltanak egy könnyű sportkocsira, de jól jöhet, ha a sima babakocsi is megfelel a célra.

13.) van nagy, jó teherbírású bevásárlókosár a kocsi alján. Általában van valamilyen, de hallottam már olyan esetről, hogy a kosár 1-2 kg krumpli súlya alatt leszakadt…

14.) a napfényvédőn van kukucskáló, hogy a mama rá tudjon nézni menet közben is a babára;

15.) van esővédő (ez külön is kapható);

16.) rá lehet csatlakoztatni a bébihordozót vagy mózeskosarat;

Hol érdemes körülnézni?

Először érdemes elmenni egy-két nagyobb baba-boltba felmérni a választékot, felírni a szimpi babakocsik adatait. Utána figyelni, hogy mikor akciózik valamelyik bevásárlóközpont (Cora, Auchan, Kika, vagy a bababoltok) az adott babakocsikkal, és akkor lecsapni. 10-20.000 Ft simán lemehet így az eredeti árból. Nagyon nagy választék van pl. a Megatoys üzleteiben (legalább 30-40 fajta) (mi a Soroksári úton voltunk), de a Brandon is hasonló kaliberű hely. Budaörsön a Madrina-ban is biztos van jópár babakocsi.

Császármetszés igény szerint?

2008-06-17T12:07:00.000+02:00

Az utóbbi évek szemlélete szerint a szülészeten a nõ az orvos egyenrangú partnerévé vált. Vajon ebből az is következik, hogy akár úgy is dönthet: császármetszéssel akar szülni?
Hír a www.origo.hu -ról: A hírességek közül egyre többen választják a kitűzött szülési időpont előtt körülbelül egy hónappal végrehajtott császármetszést. Ennek célja az, hogy elkerüljék a terhesség utolsó hónapjában a hasfal végleges megnyúlását.

„Az élet nem úgy működik, mint egy italautomata: bedobom a pénzt, kijön a gyerek. A gyereket világra kell hozni. Ha gyereket vállal az ember, vállalja a vele járó örömökkel és kellemetlenségekkel együtt. Azt kellene megérteni, hogy a gyerek nem az ember tulajdona. Ő ajándék, lehetőség az élettől, akit becsülni kell. Nem rendelkezhetünk fölötte." (Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, Szent Imre Kórház, Budapest)

Elgondolkodtató adatok:
A császármetszések aránya a nyugati országokban és hazánkban is húsz év alatt a háromszorosára emelkedett (ma 22%).
Az újszülöttkori agyi károsodások száma alig néhány százalékkal csökkent.
Brazíliában 46 százalék a császármetszések aránya.
Több olyan országban, ahol nagyon alacsony a szülés körüli megbetegedések, sérülések száma, a császármetszések aránya nem éri el a 10 százalékot.
A WHO ajánlása szerint „nincs olyan területe a világnak, ahol a 10-15 százalék feletti császármetszési gyakoriság indokolt lenne."
A császármetszés költségei a hüvelyi szüléssel járó kiadások többszörösére rúghatnak.
Az első császár határt szab a gyerekek számának: három császármetszésnél többet már csak nagy kockázattal lehet végezni.

Egészséges testbe vágni?

Az orvosi indok nélküli, előre eltervezett (elektív) császármetszés kérdése megosztja az orvostársadalmat. Nyugaton – ahol régóta erősebb a verseny a betegekért – számtalan orvos keresi az igazolását annak, hogy a hüvelyi szülés a természet elfuserált találmánya. A fő érv ellene, hogy károsítja a medencefenék izmait, inkontinenciát okoz.
–Nagyon fontos, hogy leszögezzük, kire vonatkozik ez a kérdés – mondja Rákóczi István professzor, a Szent Imre Kórház osztályvezető főorvosa. – Amikor „kért császármetszésről" beszélünk, más elbírálás alá esik az a nő, aki szövődménymentes várandósság után szeretne műtétet, mint az, akinél kisebb-nagyobb problémák miatt az orvos is eleve fontolóra veszi, hogy operáljon-e. Az első esetben egyértelmű a válasz: a császármetszés hasi műtét, ami kimutathatóan veszélyesebb, mint a hüvelyi szülés. Az orvos tehát jogosan utasítja el az ilyen kérést. Természetesen, ha a kismama ragaszkodik az elképzeléséhez, biztosan talál olyan szülészt, aki kötélnek áll.A professzor szerint az orvos dolga az, hogy mindenre kiterjedő, kiegyensúlyozott felvilágosítást adjon. Ismertetnie kell azokat az érveket, amelyek a műtét mellett, illetve ellene szólnak – a „felvilágosítás" mikéntje erősen befolyásolhatja az anya döntését. Vajon ha a spinális érzéstelenítés és az altatás között kell döntenie, melyiket fogja választani, ha az orvos ezt kérdezi: „Hátba szúrjam, vagy aludni szeretne?"– Egészséges terhesség után véleményem szerint nem kétséges, hogy a hüvelyi szülést kell előnyben részesíteni. Bizonyos esetekben viszont – amikor van valamennyi létjogosultsága a műtétnek – a szülő nőt is be kell vonni a döntésbe. Ilyen például a korábbi császármetszés utáni szülés. Tudjuk, hogy ilyenkor körülbelül ötven százalék az esélye annak, hogy a szülés hüvelyi úton zajlik le, de figyelembe kell venni az anya véleményét is, hogy megpróbálja a hüvelyi szülést, vagy ismételt császármetszést szeretne. Ritkán előfordul, hogy az előzetes császármetszés után a hüvelyi szülés során a heg szétválik, és ez az anya és a magzat életét veszélyezteti. Ennek gyakorisága 0,5-1,5 százalék. A másik ilyen eset a magzat farfekvése. Első szülésnél jobbak az esélyek, ha császármetszést végzünk. Többedik szülésnél már nincs komolyabb rizikó, mégis sokat nyom a latban az anya véleménye. Ha a műtétet választja, a kórlapon rögzítjük, hogy ez az ő kérésére történt.

Lehetséges szövődmények
Kóros esetben a hüvelyi szülésnek is lehetnek szövődményei, ezek megelőzésére számtalan eszköze van az orvostudománynak – többek között a császármetszés. Ha viszont minden rendben van, vajúdás közben sem merülnek fel nehézségek, és a szülés folyhat a maga módján, a maga természetes ütemében, akkor csak ritkán okoz maradandó károsodást. A medencefenék izmainak megnyúlására lehet számítani – ami szexuális problémákhoz és vizelettartási nehézségekhez vezethet –, ezek azonban – általában – átmeneti gondok.A császármetszés lehetséges szövődményei számosak, hiszen itt a műtét és az érzéstelenítés (esetleg altatás) veszélyeivel – ha ritkán is – egyaránt számolni kell.– Császármetszés után gyulladás jöhet létre a műtét által érintett területeken. Komolyabb esetben szepszissel (az egész szervezetre kiterjedő fertőzéssel) is meg kell küzdeni. A császármetszés természetéből adódóan a hüvely kórokozói (a hüvely nem steril!) a méhen és a szabadon álló hasi szerveken följuthatnak egészen a hasfalig. Létrejöhet bélelzáródás a lelassult bélműködés és helyi gyulladás miatt. Nagyobb a trombózis (vérrögképződés) veszélye is, ugyanúgy, mint bármely más műtétnél. Ma már viszonylag ritkák az ilyen szövődmények, de egészséges nőt egyik veszélynek sem tenném ki szívesen ok nélkül. A császármetszés további veszélye abban rejlik, hogy növeli a következő terhességek és szülések kockázatát. A méhen ejtett metszés hege a következő terhességnél nehezíti a lepény megtapadását, császármetszés után gyakoribb a lepényleválás, és növekszik a különböző lepényi tapadási rendellenességek gyakorisága. Ezeket a lehetőségeket mind figyelembe kell venni, amikor valaki kényelmi, esztétikai vagy más okból császármetszést kér – mondja Rákóczi professzor.

Rutinműtét lett

Hatvanegy évvel ezelőtt, amikor születtem, veszélyes, nagy műtét volt a császármetszés, amire csak végszükség esetén szánta rá magát az orvos -mondja Dr. Krasznai Péter kandidátus, szülész-nőgyógyász főorvos. – Óriási fejlődés ment végbe az elmúlt években, s ennek köszönhetően a műtét anyai veszélyei töredékükre csökkentek. Az antibiotikumoknak köszönhetően ritkán fordul ma már elő fertőzéses szövődmény, a varróanyagok, a Misgav-Ladach műtéti technika és az anesztézia korszerűségének köszönhetően kórházunkban pár órával műtét után felkelhetnek a kismamák, és képesek arra, hogy ellássák kisbabájukat, a negyedik napon pedig haza is mehetnek. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban találkozunk azzal a világszerte tapasztalható jelenséggel, hogy a szülő nő eleve császármetszéssel szeretne szülni. 2002 nyarán Norvégiában olyan konferencián vettem részt, melynek előadói éppen ezzel a témával foglalkoztak. Sok a vitás kérdés, s valóban nem mondhatjuk, hogy a szülészek egy véleményen lennének például az elektív császármetszés megítélésében. Én azonban úgy látom, hogy jobb eredmény várható attól a műtéttől, amelyet megfelelően kivizsgált, előkészített páciensen, a személyzet számára optimális időpontban, még a fájások megindulása előtt, tehát nem kialakult vagy fenyegető vészhelyzetben hajtanak végre. Az érett, egészséges magzatot pedig manapság nem éri számottevő hátrány amiatt, hogy császárral születik. Nemrégiben olvastam egy amerikai szülész emlékirataiban, hogy azt még sosem bánta meg, ha császármetszés mellett döntött, de azt már sokszor, hogy mégis hüvelyi szülés mellett voksolt. Ez a gondolat nemcsak arra világít rá, hogy a szülésnek számtalan, előre nem látható szövődménye lehet, hanem arra is, hogy a császármetszés elmulasztása miatt jogi következményekkel is számolnia kell az orvosnak. Azért még senkit sem pereltek be, mert császármetszést hajtott végre. Ráadásul a császármetszés vitathatatlan előnye a szüléssel szemben, hogy semmiféle kárt nem tesz a hüvelyben és a gátizomzatban. Nehéz szülés esetén azonban sokféle szövődménnyel lehet számolni. Felesleges császármetszés? Nehéz volna utólag megmondani, melyik volt az. Nem véletlen, hogy a műtét javallatát Zoltán Imre professzor nyomdokain haladva ma így foglaljuk össze: minden olyan esetben császármetszés mellett kell dönteni, amikor ettől jobb eredmény várható, mint a hüvelyi szüléstől. A világ valószínűleg afelé halad, amit az említett konferencián is megfogalmaztak: a terhesség során mindenkit fel kell világosítani a szülés és a császármetszés előnyeiről, hátrányairól, s ezután meg kell adni a lehetőséget, hogy az anya adott esetben az általa választott szülési mód mellett dönthessen. Tapasztalataim szerint az, aki félelmei miatt nem akar hüvelyi szülést, előbb-utóbb úgyis a műtőasztalon köt ki, akkor is, ha nem volt orvosi javallata a beavatkozásnak.

Tévhitek
A császármetszés kényelmesebb, hamarabb túl leszek rajta, és nem fáj.Magára a műtét fél órájára mindez igaz, de a felépülés időszakára közel sem. Legalább egy nap kiszolgáltatott, tehetetlen fekvés követi a császármetszést, és esély van még néhány fejfájással eltöltött napra. A seb gyógyulása pedig több hetet is igénybe vehet.
A császármetszés kíméletes a baba szempontjából.A műtét során ma már meglehetősen kis sebet ejtenek (esztétikai szempontok miatt), ezért nem mindig sikerül a babát könnyedén kiemelni. Nem ritka, hogy az anya gyomortájékára nyomást gyakorolnak, sőt, az is előfordul, hogy vákuummal segítik ki a babát a méhből.

Jó a babának?
Ha megkezdődött vajúdás után, szakszerű érzéstelenítés mellett segítik világra császármetszéssel az érett magzatot, akkor nincs nagy veszélyben az újszülött – a szövődmény kockázata alig nagyobb, mint a normál hüvelyi szülésnél. Az úgynevezett elektív császármetszésnek azonban, amikor a műtétet a szülés megindulása előtt végzik, vannak kockázatai. Előfordul, hogy a magzat érettségét helytelenül ítélik meg, ezért kissé éretlenebb újszülött jön világra. Ebben az esetben nőhet a légzészavar előfordulásának esélye, amire az elektív császármetszés egyébként is fokozott esélyt teremt. Vajúdás alatt a magzatot érő élettani mértékű stressz felkészíti a szervezetét a változások elviselésére, a tüdőt pedig arra, hogy meg tudjon telni levegővel, és a léghólyagocskák levegővel telve is maradjanak. Hüvelyi szülésnél áthalad a magzat teste a szűk szülőcsatornán, a nyomás pedig kipréseli a magzati tüdőben lévő folyadék nagy részét, így könnyebben indul meg a légzés. Ha a kismamának bármilyen gyógyszert kell adni, annak magzati hatásaival mindig számolni kell. Ha olyankor emelik ki a babát, amikor még magas az anya vérében az altatószer koncentrációja, akkor előfordulhat, hogy a baba légzése bénul, ezért lélegeztetni kell. Néha a gyógyszer „ellenszerét" kell beadni, hogy magához térjen. Napjainkban vannak „biztonságos", opiát jellegű fájdalomcsillapítók, melyeket néha szülésnél is alkalmaznak
mert légzésbénító hatásuk csekély. Ezek utóhatása azonban az újszülöttön napokkal később is érzékelhető. Egyes megfigyelések szerint éppen a szopási készséget érinti hátrányosan, a másik lehetséges mellékhatás a hányás és a hányinger. Ezek a gyógyszerek az anya és a baba szempontjából is megnehezítik a korai kapcsolat kialakulását. Ugyanez mondható el a spinális érzéstelenítéssel végzett császármetszésről: a kismama egy teljes napig fekvésre kényszerül. Csak folyamatos és hozzáértő segítséggel tudna az újszülöttel foglalkozni, szoptatni, összebújni. De nincs az a kórház, amelyik minden nő mellé oda tudna ültetni egy szakképzett nővért.Szaktanácsadó: Dr. Kovács Judit neonatológus gyermekgyógyász adjunktus, Debreceni Egyetem, Női Klinika

Ébren vagy altatásban?

Ma már egyre ritkábban, inkább csak sürgős császármetszés esetén döntenek általános érzéstelenítés, köznapi nevén altatás mellett. A gyógyszert a szülő nő vénájába adják be, majd légcsövébe úgynevezett tubust vezetnek be, hogy lélegeztetését az altatás idejére biztosítsák. Ritka, de nagyon súlyos, nehezen befolyásolható, akár végzetes szövődmény lehet, amikor a tubus bevezetése során fellépő hányinger miatt étel vagy gyomorsav jut a légcsőbe, illetve a tüdőbe. A műtét végeztével egy másik, szintén intravénásan beadott gyógyszerrel „ébresztik" a kismamát. Erre utólag nemigen szokott emlékezni, mert a műtét után általában mély álomba merül, ekkor azonban már segítség nélkül is tud lélegezni. Mellékhatásként émelygés, hányás előfordulhat, s az első felkelésnél szédülésre, ájulásra is számítani lehet. Jelenleg az altatás mellett a spinális érzéstelenítés a legelterjedtebb Magyarországon a császármetszéseknél. A gyógyszert injekció formájában juttatják a gerinccsatornába, a kemény gerincagyburkon belülre. Hatása öt-tíz percen belül beáll: úgy érzi a kismama, mintha nem is lenne lába. Köldöktől le nincs fájdalomérzékelés, de az érintések érezhetőek maradnak. Hatása a beavatkozás után néhány órán belül teljesen elmúlik, de addig együtt kell élni azzal a furcsa érzéssel, hogy az ember deréktól lefelé mintha nem is létezne, a lábak mozdítása lehetetlen. Gyakori mellékhatás az úgynevezett posztpunkciós tarkótáji fejfájás, mely a műtét után egy-két nappal léphet fel. Speciális, vékony tű használata csökkenti e szövődmény fellépésnek valószínűségét.A legkorszerűbbnek tartott műtéti érzéstelenítési technika az epidurális érzéstelenítés. Ez a külső szemlélő számára ugyanolyan, mint a spinális: gerincbe adott injekció. A szúrás azonban nem hatol át a kemény agyburkon, hanem vékony katéteren keresztül a körülötte levő epidurális térbe juttatja a gyógyszert. A tű kihúzása után a katéter a helyén marad, így szükség esetén növelhető a gyógyszeradag, sőt műtét utáni
fájdalomcsillapításra is alkalmas, és ez sem utolsó szempont. A két módszer ötvözésére is van lehetőség, ami egyesíti az előnyöket a hátrányok nélkül. Legtöbbször nem a szülő nő dönti el, melyik érzéstelenítési eljárást fogják nála alkalmazni. Több szempontot is mérlegelnie kell az orvosnak, annyi azonban bizonyos, hogy a gerincközeli érzéstelenítés legalább azt lehetővé teszi, hogy lássuk a kisbabát a születése utáni pillanatban, sőt, talán egy puszira is odanyújtják.Szaktanácsadó: Dr. Krasznai Péter kandidátus

Műtét után

Megkönnyebbülést jelent, amikor 12-24 óra elteltével eltávolítják a hólyagkatétert, kihúzzák az infúziót, és lábra lehet állni. Az első kiegyenesedés azonban meglehetősen fájdalmas. Sok függ az alkalmazott műtéti módszertől. Minél több szövet sérült, annál nagyobb fájdalmakra lehet számítani. Az új műtéti technikánál nem vágják szét az izomszövetet, és a lehető legkisebbre méretezett vágásokat kézzel tágítják. A fájó műtéti heget nem ajánlatos jegelni, mert a tartós hideghatás hólyaghurutot okozhat. A vizeletürítés kezdetben fájdalmas lehet, ennek az az oka, hogy a hólyagot a műtét során le kell fejteni a méhről, így néhány napig érzékeny marad ez a belső sebfelület. A harmadik-negyedik naptól már lényeges javulás tapasztalható, bár még jó ideig bűvészmutatványszámba megy az egyik oldalról a másikra fordulás, felülés. A tüsszentés, nevetés, öklendezés még jó ideig megríkatja az embert, ezért a viccmesélést tanácsos pár héttel későbbre halasztani. Érdemes joghurtot, kefirt fogyasztani, esetleg gabonafélékkel, búzakorpával keverve, mert ez segíti a bélműködés rendeződését. Szoptatni talán ülve a legegyszerűbb. A metszés helye két-három hétig nagyon érzékeny, de sokkal tovább tart, amíg teljesen gyógyultnak mondhatjuk.

Összeállította: Sződy Judit, W. Ungváry Renáta
kismama.hu 2003. szeptember 01.

Első órák a kórházban

2008-06-17T11:58:00.000+02:00

Mi történik, amikor a babát elviszik?

Az élet egyik legnagyobb csodája, amikor anya és gyermeke először találkozik egymással. Idegenül, és mégis ismerősként csodálkoznak egymásra. Ma már a legtöbb kórházban azonnal az anya mellére helyezik a babát, és csak ezután kezdik meg a vizsgálatokat. Ha tisztában vagyunk a szülés utáni vizsgálatok menetével, könnyebben fogjuk elviselni az elszakadás perceit. Íme azok az alapvető vizsgálatok, amelyeken a babának feltétlenül át kell esnie az első napokban:
Apgar teszt: ez a teszt 0-10 közti skálán méri a babákat, öt különböző szempont – szívverés, légzés, aktivitás, reflexek és szín – szerint. A maximális érték 10. Ezzel a vizsgálattal teljes képet kapunk a baba állapotáról a szülés utáni pillanatokban, de hosszú távú egészségügyi előrejelzésekre nem alkalmas.

Vérvétel a baba sarkából: ezt a vizsgálatot a bab életének első 48 órájában végzik el. Néhány csepp vérbő egyes ritka betegségek jelenlétét vizsgálják.

Szemcseppek: a megszületés utáni pillanatokban szinte azonnal antibiotikumot tartalmazó szemcseppeket kap a baba, hogy egyes szülés közben is terjedő fertőzésektől megóvják.

K-vitamin-injekció: ez a vitamin a véralvadásban és a vérrögök képződésében igen fontos szerepet játszik. Mivel az újszülöttek K-vitamin szintje nagyon alacsony, ez az oltás segít kiküszöbölni azt, hogy a K-vitamin szint annyira lecsökkenjen, hogy nagyfokú vérzés lépjen fel.

Bilirubin teszt: a sárgaság, amely a bőr és a szem sárgás elszíneződését jelenti, akkor fordul elő, amikor a test által előállított bilirubun gyorsabban képződik, mint ahogy az újszülött mája képes lebontani. Az időre született babák 50 %-ánál, a koraszülött babák 90 %-ánál fordul elő enyhe, vagy közepes sárgaság. A legtöbb esetben magától elmúlik, néha azonban még a kórházban végeznek vérvizsgálatot, amellyel kimutatják, hogy milyen mennyiségben tartalmaz a baba vére bilirubint. Erre azért van szükség, mert a kiugróan magas érték elvétve okozhat hallás- vagy agykárosodást is. Ha a nagymértékű sárgaság nem múlik el magától, speciális fényterápiával kell kezelni, mely segíti a felesleges bilirubin lebontását.

Amire a szülés és születés körüli időben szükséged lesz

2008-06-17T11:47:00.001+02:00

Szüléskor illetve a kórházban szükségesek:

Ø Terheskönyv, személyi igazolvány, biztosítási kártya, orvosi leletek

Ø Házassági anyakönyvi kivonat, apasági nyilatkozat – sz.sz.

Ø Szüléshez nagy póló vagy hálóing

Ø Szoptatós melltartó, melltartóbetét

Ø 2-4 db. hálóing (elől gombos), köntös, zokni, papucs, gumipapucs

Ø tisztálkodási eszközök (tusfürdő, fogkrém, fogkefe, testápoló…)

Ø törölköző (2)Ø evőeszközök, pohár, szalvéta, stb.

Ø papír zsebkendő, wc papír, wc ülőke-borító, egészségügyi betét (adnak is), bugyik - van eldobható is

Ø telefon vagy telefonkártya és címek

Ø ásványvíz vagy gyümölcslé, citrom (szülés után 2 órával lehet inni)

Ø 1-2 pelenka a szoptatáshozØ fényképezőgép, kamera szükség esetén

Ø szülés után eldobható pelenka a babánakØ fájdalomcsillapító (adnak is, ha kérsz)

Ø mellápoláshoz: törlőkendő, krém – szükség szerintfentiek előkészítése a 36. héten célszerű

Újszülött hazaadásához szükségesek

2008-06-17T11:44:00.000+02:00

Újszülött hazaadásához szükségesek :

Ø mózeskosár vagy a babakocsi hordozható része

Ø pléd, pólya, télen bundazsák

Ø sapka (nyáron cérna, télen kötött is)

Ø kardigán, rugdarózó, kombidressz

Ø pelusØ 1-2 textilpelenka

2008-06-17T11:35:00.000+02:00

Otthonra, a baba ellátásához szükséges eszközök
Otthonra, a baba ellátásához szükséges eszközök:

Nagyobb kiadások

Ø kiságy szivaccsal, (lepedő 2-3 db.), ágynemű, pléd

Ø Pelenkázó

Ø Babakocsi

Ø Autós babaülés

Ø Csecsemőkád, kádtartó állvány - szükség szerintA baba ruhatára

Ø 10-20 textilpelenka (feje alá, büfiztetéshez, tanácsadásra

Ø eldobható nadrágpelenka -folyamatosan szükséges

Ø 4-5 db. rugdalózó 56-os vagy 62-es, 2 db hálózsák, szükség szerint

Ø 4-5 kombidressz 56-os

Ø sapka (cérna, kötött), kardigán vagy kiskabát

Ø kb. 2 pár zokni, kötött cipőcske

Ø télen bundazsák, sálFürdetési kellékek

Ø 2db. törölközőØ vízhőmérő szükség szerint

Ø olló, puha hajkefe, lázmérő

Ø kozmetikai vattakorong, fültisztító pálca (köldökhöz)

Ø popsitörlő kendő, hidegen sajtolt növényi olaj

Ø az orvos írja fel: paraffin olaj, kamillatea, popsikenőcs, fürdetőkrém, szaliciles alkohol vagy sebhintőpor orrszívó

Egyéb:

Ø hordozókendő

Ø cseresznyemagból készült zsák vagy thermo tasak - hasfojoskor veszed hasznát, és a többi családtagnak is jól jön

Ø orrszívó - beszéld meg a védőnőddel, melyiket ajánlja

Ø csecsemőmérleg, szükség szerint (cím, telefonszám legyen a szülés vége felé, hogy szükség esetén apuka tudjon érte futni)

Ø szennyestartó ruháknak, pelenkánakbabakozmetikumokat csak később lehet használni az allergia veszély miatt!

Csecsemőtápláláshoz szükséges eszközök:

Ø kiskanál, pohár (kihajló szélű, mokkás pohár- folyadék, gyógyszer beadására) 6 hónapos korig a babának csak anyatejre van szüksége!

Ø cumisüveg nem szükséges

Ø 1 nagyobb edény a kifőzéshez vagy mikró sterilizátor

Ø fertőtlenítő (neomagnol, CHICCO fertőtlenítő oldat- inkább később, a játékok fertőtlenítésére)Ø 1 db. kislábas víz forralásához (Az első 6 hónapban kizárólag szopik a baba, külön folyadékpótlás nem szükséges!)

Ø esetleg mellszívó - beszéld meg a védőnőddel!A szülés előtt ajánlott Málnalevél tea ivását, illetve egyes homeopátiás szerek /Actea racemosa vagy Caulophyllum, stb. - bevételét beszéld meg védőnőddel!

2008-06-16T12:12:00.000+02:00

Kávé és egyéb élvezetek - Muszáj lemondania róla?

A reggeli kávé illata

Muszáj lemondani a koffeinről, kiváltképp, ha a kismama félálomban tölti a terhesség első trimeszterét - ami teljesen normális? A válasz röviden: nem. Az Egyesült Államokban több, sok ezer várandós nőt vizsgáló kutatás eredményei szerint a mérsékelt koffeinfogyasztás semmilyen káros következménnyel nem jár a magzatra nézve.
A vizsgálatok a magzati károsodás, a koraszülés, az alacsonyabb születési súly és a koffeintartalmú ételek és italok fogyasztása közötti kapcsolatot célozták meg, de a mai napig nem sikerült összefüggést találni az említett változók között.
Felhívták viszont a figyelmet a rendszeresen kávét fogyasztó és dohányzó kismamákra, hiszen a két jelenség gyakran kíséri egymást.

Persze, mit jelent a "mérsékelt" mennyiség? Az amerikai kutatók szerint napi négy csésze (fontos: amerikai!) kávé - azaz 300 mg-nál több - már kockázatot jelenthet a születendő gyermek egészségére. És mennyi koffeint tartalmaz egy "csésze" forró ital? A kávé általában 85 mg-ot, ez az instant kávé esetében 60 mg körüli érték, a koffeinmentes kávé pedig maximum 4 mg koffeint tartalmaz. Egy csésze tea koffeintartalma nagyjából 30 mg, a kakaóban pedig 4 mg koffein van. Azt az egy csésze kávét tehát nem kell megtagadnia magától, főleg, ha minél több tejjel issza.

Étkezés

2008-06-16T12:09:00.000+02:00

Étkezés

Legalább egyszer egy nap egyél zöldséget, salátát és gyümölcsöt. Az étrend összeállításakor hagyatkozz a szemedre! Minél színesebb a tányér, annál több vitamin, ásványi anyag és nyomelem jut a szervezetedbe.

A jó emésztés titka
Az emésztőrendszeren keresztül bevitt táplálékok közül a szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat le kell bontanunk, hogy szervezetünk hasznosítani tudja őket. Ez a „nagy átalakítás” komoly feladat, egy kiadós étel megemésztése például felér egy többórás fizikai munkával, ezért érdemes meggondolni, mire és mennyi energiát fordítunk. Az emésztés a nyál segítségével már a szájüregben elkezdődik. Ha nem rágjuk meg rendesen az ételt, ez a fázis kimarad, és a következő „résztvevőre”, a gyomorra plusz teher hárul. A táplálék akár 8 órát is eltölthet a gyomor savzuhatagában, mielőtt a
patkóbélen keresztül továbbhalad a vékonybélbe, melynek emésztőnedvei az epe és a hasnyál munkájára rásegítve tovább bontják. Itt, a mintegy 4-5 órányi idő alatt felszívódás is történik a vékonybél falán keresztül. Ezután a szervezet számára hasznosítatlan anyagok a vastagbélbe jutnak, ahol akár 16 órát is eltölthetnek, miközben emésztés már nem történik, csak a víz és az ionok felszívódása. A vastagbélben hasznos baktériumok és gombák élnek, melyek a bélflóra megfelelő összetételéért felelnek, védenek a betegségektől, és vitaminnal látják el szervezetünket. Ha az általuk fenntartott rend felbomlik, elszaporodnak a káros mikroorganizmusok, ami a bél önmérgezéséhez vezet. Az alapos rágáson kívül tejsavak, erjesztett tejtermékek fogyasztásával segíthetjük a baktériumok és gombák munkáját. A tovább nem hasznosítható anyagok végül a végbélben összegyűlnek, és eltávoznak.

Óriás?

A helyes táplálkozás jelentősége egyre inkább méltó helyére kerül életünkben. Fontossága még kifejezettebb egy olyan időszakban, mely meghatározó lehet egy új élet kezdetekor.
A családot tervező, gyermeket váró hölgyek étkezési szokásai igen eltérőek, nemritkán szélsőséges szokások is megfigyelhetők. Az egészséges gyermek iránti vágy olykor annyira kifejezett, hogy az állapotos nők egy része túlzásba esik. Előfordul, hogy a bevitt táplálék mennyisége jóval több vagy éppen kevesebb, mint amire szükség van, esetleg minőségileg sem olyan összetételű, amely optimális lenne a várandós anyának és magzatának.
A még nem terhes nő szempontjából fontos, hogy már a fogantatás ideje előtt készüljön a nagyobb szükséglet kielégítésére, gondoskodjék a vitamin és nyomelem raktárak (vas!) feltöltéséről. A terhesség ideje alatt pedig nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az anya és a magzat egészségéhez szükséges plusz kalóriaigény kisebb mértékű, mint a nyomelemek, vitaminok iránti megnövekedett szükséglet. Ezen táplálék-kiegészítők szerepe vitathatatlan a magzat, majd pedig a csecsemő egészséges fejlődése vonatkozásában. A hagyományos táplálkozással sokszor csak felesleges kalóriabevitel árán fedezhető a terhes, illetve szoptató nő vitamin- és ásványianyag-szükséglete, mely azután feleslegként rakódik le a szervezetben. A táplálékalkotók tudatos összeválogatása gondosságot igényel. Könnyebbséget és nagyobb pontosságot nyújtanak az adagolás tekintetében a kifejezetten e célra kifejlesztett készítmények. Ezek összetétele nemzetközi kutatások eredményén alapszik, és minden esetben szigorú törzskönyvezési folyamatok előzik meg a termékek piacra kerülését. Összetételük igazodik a szakmai állásfoglalások alapján megállapított ajánlott, napi dózishoz, és egyaránt biztonságosak (amennyiben a fogyasztásuk az alkalmazási előírásnak megfelelően történik).
Különféle felvilágosító jellegű publikációk segítik, hogy a táplálkozással és a vitamin-nyomelem pótlással kapcsolatos ismereteket széles körben megismerjék az édesanyák, melyeknek köszönhetően az egészséges életmód is egyre népszerűbbé válik. Fontos mindez azért is, mert ha tudjuk, hogy mit miért eszünk, milyen hasznos építőelemeket tartalmaz étrendünk, úgy könnyebben be tudjuk tartani a szakemberek testre szabott tanácsait. Mindezek ellenére néha egy-egy tévhitből adódóan indokolatlanul félelmek, aggályok ébrednek a leendő édesanyákban, melyek eloszlatása nemcsak a média, hanem a szakemberek feladata is. Az egyik ilyen tévhit volt, és sajnos még ma is sokan esnek hiszékenységük áldozatául, miszerint a vitamint szedő nőknek óriás bébijük születne. Nemcsak valótlan, hanem táplálkozás-élettani alapokat is nélkülöz ez az állítás, arról nem is beszélve, hogy semmilyen adat sem támasztja alá. A vitaminokról, nyomelemekről tudjuk, hogy az anyagcsere folyamatokhoz nélkülözhetetlenek, de nem árt azt is tudni, hogy mindezek az anyagok nem szolgáltatnak kalóriát a szervezetnek, ellentétben például a zsírokkal vagy a szénhidrátokkal. Az extra kalóriák ezzel szemben súlyfelesleget okoznak, s amennyiben terhességi cukorbetegség is kifejlődik, abban az esetben - mint azt már korábban is megfigyelték és jól ismert adat - a cukorbeteg anyák gyermekei nagyobbak az átlagosnál. E tekintetben érdemes megjegyezni, hogy van olyan vitaminkészítmény is, amely több mint 15 éve van forgalomban (Materna), és a világ sok országában összegyűlt tapasztalatok sem utaltak arra, hogy szedésétől óriásbébik születnének. Más termékek mögött pedig jóval kevesebb tapasztalat van - mert csak rövid ideje vannak piacon -, és ezek némelyikének összetétele pedig olyan, hogy nem is tartalmazza mindazt, amire a terhes nőnek szüksége lenne.
A másik köztudott tény, hogy a táplálékok hasznosulásának mértéke egyénenként különböző lehet. Vannak, akik jobban hasznosítanak, és vannak, akik kevésbé, így aztán lesznek soványak, közepesek és súlyfelesleggel rendelkezők egyaránt. A SOTE II. sz. Női Klinikáján feldolgozott kérdőíves felmérés eredménye is azt támasztotta alá, hogy nem a vitaminszedés ténye az, ami meghatározza a magzat méreteit. Kitűnt, hogy az újszülöttek súlyeloszlási görbéjének felső részén lévő újszülöttek (akik ráadásul nem is nevezhetők óriásbébinek, bár egy-egy kiugró méret akadt köztük a korábbi évekhez, évtizedekhez hasonlóan) édesanyjának jobb a szociális állapota, magasabb az iskolázottsági foka, így vélhetően az egészségére is nagyobb hangsúly fektet. A születés módjában sem jelentett hátrányt az, ha egy gyermek az átlagosnál nagyobb súllyal született (pl.: szignifikánsan nem volt több császárszülés köztük). A kis születési súlyú újszülöttek édesanyja közül pedig kevesebben szedtek vitamint. A kis születési súly sajnos többnyire nem genetikai eredetű, hanem annak köszönhető, hogy a terhes nő életmódjában olyan faktorok szerepelnek, amelyek a magzatra nézve sorvasztólag hatnak (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, fehérje- és kalóriaszegény táplálkozás, ezzel együtt vitaminok, nyomelemek hiánya stb.). Mindebből érthetővé válik, hogy miért kell odafigyelni a várandós nőnek mindarra, amit tesz, ahogyan él, és ebben csupán egy lehetőség - egy tényező - a vitaminpótlás kérdésköre.

Szépítkezés

2008-06-16T12:07:00.000+02:00

A babavárás az egyik legszebb időszak a nő életében. Persze tudomásul kell venni a megváltozott alakot, bőrt. Nem lesz terhére a kismamának mindez, ha figyel egészségére, ápolt külsejére is. Ilyenkor ugyan a smink háttérbe szorul, de előtérbe kerül a növekvő pocak, a feszülő bőr és a fényét vesztett haj gondozása.
1.Pihentesd lábad naponta többször magasan feltámasztva. Elkerülheted a boka duzzadását.

2.Masszírozd át lábad nem túl erős szőrű kefével. Mindig a bokától haladj felfelé. Átdörzsölés után gyógynövényes krémmel kezeld.

3.Kend hasad naponta kétszer magas vitamintartalmú krémmel vagy babaolajjal. Enyhíti a feszülést, a bőr viszketését.

4.Javítsa a bőr rugalmasságát az enyhe csipkedés. Finoman, két ujjal csípd fel a bőrt hasadon, majd engedd vissza. Mosdókesztyűs óvatos átdörzsölés is edzi, rugalmassá teszi a bőrt.

5.Krémezd, olajozd combodat rendszeresen, hogy elkerüld a maradandó csíkok kialakulását. A gyorsan felszívódó gyümölcsös krémek és a gyógynövényből készült olajok hatásosak.

6.Gondozd dekoltázsod, melled naponta langyos vizes zuhanyzással, krémezéssel. Csillapítja a száraz bőr húzódását.

7.Tégy fényvédő krémet arcodra, mivel a vízhiányos bőr terhesség alatt még szárazabbá válhat. A zsíros bőr pattanásait tisztítómaszkkal kezeld.

8.Permetezz arcodra, nyakadra napközben pumpás flakonba töltött ásványvizet vagy frissítő tonikot. Kellemesen nyugtatja a bőrt.

9. Terhesség alatt nem érdemes hajat festetni, daueroltatni. Ha mégis színezni szeretnéd, válaszd a színezősampont. Világosabb ugyan nem, de teltebb fényű lesz tőle a haj. Használj több fixálóhabot, mivel a haj elveszítheti eredeti rugalmasságát. Ha lakkot is használsz, kerülje a gázzal hajtott szereket, inkább pumpás sprayval permetezd hajad. Tervezd meg jó előre frizurád. Gondoljon arra, hogy szülés után nem lesz sok idő haját kezelni. Szűrt narancslé kerülhet a hajra is. A száraz, töredezett szálak, selymessé, fényessé válnak.
Forrás:http://www.holgyvilag.hu/

Hogyan maradjunk szépek?
Ahhoz, hogy szép, egészséges kismama legyen, megfelelő testápolásra és életmódra, többek között egészséges táplálkozásra és testmozgásra van szükség.

– Ahogy a baba növekszik, úgy nő a mama alvásigénye is. Ezért egyre gyakrabban kell pihenőt beiktatni, ajánlatos este minél előbb lefeküdni, és ha lehet, napközben egyet szundítani.

– Viseljen mindig laza ruhát, fehérneműt. Különösen fontos a jó, támasztó melltartó megválasztása, hiszen a terhesség alatt akár negyven dekagrammal is többet nyomhat a mell, ez a súly pedig megviseli a bőrt és izomzatot egyaránt.

– Válasszon vitaminban gazdag ételeket. Kerülje a nassolást és a mértéktelen evést. Fogyasszon sok folyadékot, rostos gyümölcslevet, ásványvizet. Csak a cukros szörpöt mellőzze. Reggeli rosszullétét csökkentheti, ha pár falattal megtölti gyomrát. Készítsen az éjjeliszekrényre néhány szem kekszet, aszalt gyümölcsöt, folyadékot.

– A súlygyarapodás természetes áldott állapotban. Alkattól függően nyolc vagy akár tíz kilót is felszedhet. Terhestanácsadáson kérjen segítséget az étrend összeállításához.

– Csak olyan gyógyszert szedjen, amelyet az orvos felírt.

– Hideg vizes vagy jeges borogatást használjon duzzanatra, horzsolásra, apróbb égésekre, bőrviszketésre.

– A kötőszövetekben felhalmozódó víz lábduzzadást okozhat. Ezért pihenés közben fontos, hogy a kismama lába egy párnán felpolcolva pihenjen. Az egyre csak növekvő testsúly fokozott terhelést jelent a lábnak, ezért ajánlatos naponta gyógynövénykrémmel megmasszírozni a bokától felfelé haladva.

– A jó erőnléthez, kiegyensúlyozottsághoz végezzen tornagyakorlatokat. Természetesen csak szakember engedélyével. Sétáljon legalább fél órát naponta.

Öltözködés

2008-06-16T11:42:00.000+02:00

Öltözködés
A terhesség alatt viselt támasztó fűzővel kapcsolatos nézetek eltérőek. Kétségtelen ugyan, hogy az edzett izomzat jobb, mint a támasztó haskötő, de eleve gyenge hasfalú nőknek előnyös lehet a haskötő viselése. Lényeges azonban, hogy a haskötő ne szorítsa a hasat, hanem csak támassza alá. A terhesség utolsó három hónapjában nem szabad hasat szűkítő ruházatot hordani.
a ruha legyen kényelmes, ne szorítsa a hasat;
terhesség esetén még a szokottnál is fontosabb a megfelelő higiénia, mert az esetlegesen kialakuló fertőzések károsíthatják a magzatot;
mivel fokozott a fogszuvasodás veszélye, elengedhetetlen a gyakori fogmosás;
a szexuális együttlét nem javasolt az első harmadban – ezt követően azonban megengedett az óvatos nemi érintkezés
A nagyfokú testsúlygyarapodás miatt a terhesség második felében az előboltosuló has matt eltolódik a test súlypontja. Különösen ebben az időszakban fontos ezért a magasszárú, közepesen magas- és szélessarkú cipő viselése. Lúdtalp vagy harántsüllyedésre való hajlam esetén a terhesség második felében feltétlenül talpbetétet kell hordani.

Sok asszony már a terhesség előtt is visszeres, mások viszont a terhesség alatt válnak azzá. Különösen fokozza a visszértágulat kialakulásának esélyét, ha a terhes nő a térd alatt vagy felett szorító harisnyakötőt visel. Maga a terhes méh is elősegíti a visszeresség kifejlődését, mivel a medence hátsó falán haladó vénákat beszűkíti, és pangást okoz bennük. A terhesség utolsó hónapjaiban levő nő éppen ezért minden olyan munkát, amit lehet, végezzen ülő helyzetben, felrakott lábbal vagy vízszintes testhelyzetben, hogy a véroszlop súlya ne nehezedjen rá a visszerekre. Ha munka közben erre nem volna alkalma, legalább napközben tehermentesítse néhányszor visszereit azáltal, hogy lábát vízszintes helyzetben pihenteti. Természetesen a visszértágulat nélküli terhes anya is jól teszi, ha a lábizomzatot igénybe vevő tornagyakorlatokat végez naponta, hogy ezáltal a visszértágulatot megelőzze.