Terhességi gyermekágyi segély

Ki jogosult a tgyásra?
A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két esztendőben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősült, és
a biztosítás időtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül
szül.
Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetők mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülők); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét.
A 180 napos biztosítási idő számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát; másrészt a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának idejét is.
Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nőnek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévő idejére jár.
Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki
a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja - arra az időre, amelyre a teljes keresetben részesül,
bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytat.
Amennyiben a biztosított személy a keresetét a szülési szabadság ideje alatt részben megkapja, csak az elmaradt keresete után illeti meg - azzal arányban - a terhességi-gyermekágyi segély.

Igényelhető egyszerre többféle támogatás?
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

Mennyi ideig jár a tgyás?
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülő nőket. Ennek maximális időtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható ideje elé essen.
A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az előbbi esetben a szülési szabadság a szülést követő hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követő 15 napig vehető igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb.

Mennyi a tgyás összege?
A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel.
A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon időszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta.
Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelőző évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdő napját, azaz a szülési szabadság első napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idő korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Előfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelőző évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelőző 180 napban nem volt figyelembe vehető jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul a számításnál. Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.) Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét.
Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a tgyás összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Hol kell igényelni a tgyást?
A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell bejelentenie.
Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.
Ha a biztosított a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez:
a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt,
az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet:
kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
bírálja el.

A tgyás összegének kifizetése
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő 10. napig kerül sor a segély folyósítására.
Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben, ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel. Ha az igény elbírálását követően megállapítják, hogy az igényt jogszabálysértő módon utasították el, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt éven belül járó összeget és az utána járó, Tbj-ben meghatározott késedelmi pótlékot ki kell fizetni az igénylő részére.
Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a segély felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

A tgyáshoz kapcsolódó néhány kedvezmény
A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
létesített hallgatói jogviszonyt és
költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben részesült,
abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.