Horvátország
3 éve
Adsway
2009. május 22., péntek
2008. július 2., szerda
Tanácsok hőhullám idejére
Kánikulában az étkezésre is jobban kell figyelni
Lassan hozzászokunk a trópusi nyarakhoz, hiszen az elmúlt években volt részünk benne itthon. Az idei nyár júliusára és augusztusára, sőt már június utolsó hetére is afrikai hőséget jeleznek a meteorológusok. A számunkra nehezen megszokható, és elviselhető forróság ellen nagyon ajánlott védekezni, mert még a legerősebb szervezetet is meggyötri a tartós nagy meleg.
Hőhullámok idején, amikor a levegő hőmérséklete 35-40 Celsius-fok között van, az ideális belső hőmérséklet 28 fok körüli. Nem jó tehát a légkondicionálással jéghidegre hűteni a lakást, irodát. A légkondicionáló azért is veszélyes, mert hosszú távon, sok embernél felső-légúti panaszokat vagy ízületi gyulladást okoz. Ám a mértékkel használt légkondicionálás - napi 1-2 óra - kifejezetten ajánlott a forróság elviselhetővé tétele érdekében. A ventillátort is rövid ideig tanácsos használni, mert kiszárítja szervezetet.
A kánikulában a testhőmérséklet alacsonyan tartása érdekében sok folyadékot kell fogyasztani, gyakran langyos vízben tusolni, és nem kell szégyellni az utcán sem a tarkóra, csuklóra tett nedves kendőt. Ha a testhőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre, 39 felett már bekövetkezhet a hőguta.
A folyamatos izzadással nagyon sok sót veszít szerveztünk. Fontos tudni, hogy az alkohol illetve a cukros italok vizet vonnak el a szervezettől, fokozzák a szomjúságot, ezért az ásványvizek fogyasztása a jó. Köztudott, hogy szervezetünk víztartalma az életkor előre haladtával egyre csökken. Az újszülött szervezete 72 százalék, a felnőtté átlagosan 60 százalék, míg az idős embereké csupán 50 százalék vizet tartalmaz, emiatt az idősebb embereknek minél több folyadék fogyasztása ajánlott a forró napokban. Őket fenyegeti legjobban a kiszáradás veszélye.
Ha a vízháztartás egyensúlya megbomlik, akár a vízfelvétel csökkenése következtében, akár az izzadás miatt, akkor kiszárad a szervezet. A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, ami a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet. A kánikula okozta rosszullét, szédülés, ájulás elkerülése érdekében nem szabad megvárni a szomjúságot. Már a szájszárazság kellemetlen érzete előtt inni kell valamilyen folyadékot.
Kánikulában az étkezésre is jobban kell figyelni. Nagy melegben kevesebb energiára van szüksége a szervezetünknek, nem szabad zsíros, erősen fűszerezett, nehezen emészthető ételeket enni. Inkább frissítő, üdítő jellegű fogásokat helyezzék előtérbe!
A kávé és a fekete tea koffeintartalma vízhajtó hatású, emiatt jó a kávét egy pohár vízzel „leöblíteni”.
Nemcsak az előttünk álló hőség ellen kell védekeznünk, hanem az egyre erősebb UV-B sugárzás ellen is. A napszemüveg, a vékony anyagból készült kalap vagy a szalmakalap már-már elengedhetetlenül hozzá kell tartozzon kánikulai öltözékünkhöz, mert véd a káros sugárzástól.
Lassan hozzászokunk a trópusi nyarakhoz, hiszen az elmúlt években volt részünk benne itthon. Az idei nyár júliusára és augusztusára, sőt már június utolsó hetére is afrikai hőséget jeleznek a meteorológusok. A számunkra nehezen megszokható, és elviselhető forróság ellen nagyon ajánlott védekezni, mert még a legerősebb szervezetet is meggyötri a tartós nagy meleg.
Hőhullámok idején, amikor a levegő hőmérséklete 35-40 Celsius-fok között van, az ideális belső hőmérséklet 28 fok körüli. Nem jó tehát a légkondicionálással jéghidegre hűteni a lakást, irodát. A légkondicionáló azért is veszélyes, mert hosszú távon, sok embernél felső-légúti panaszokat vagy ízületi gyulladást okoz. Ám a mértékkel használt légkondicionálás - napi 1-2 óra - kifejezetten ajánlott a forróság elviselhetővé tétele érdekében. A ventillátort is rövid ideig tanácsos használni, mert kiszárítja szervezetet.
A kánikulában a testhőmérséklet alacsonyan tartása érdekében sok folyadékot kell fogyasztani, gyakran langyos vízben tusolni, és nem kell szégyellni az utcán sem a tarkóra, csuklóra tett nedves kendőt. Ha a testhőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre, 39 felett már bekövetkezhet a hőguta.
A folyamatos izzadással nagyon sok sót veszít szerveztünk. Fontos tudni, hogy az alkohol illetve a cukros italok vizet vonnak el a szervezettől, fokozzák a szomjúságot, ezért az ásványvizek fogyasztása a jó. Köztudott, hogy szervezetünk víztartalma az életkor előre haladtával egyre csökken. Az újszülött szervezete 72 százalék, a felnőtté átlagosan 60 százalék, míg az idős embereké csupán 50 százalék vizet tartalmaz, emiatt az idősebb embereknek minél több folyadék fogyasztása ajánlott a forró napokban. Őket fenyegeti legjobban a kiszáradás veszélye.
Ha a vízháztartás egyensúlya megbomlik, akár a vízfelvétel csökkenése következtében, akár az izzadás miatt, akkor kiszárad a szervezet. A szomjúságérzet a folyadékegyensúly fenntartásának egyik legfontosabb ingere, ami a szükséges vízmennyiség pótlására figyelmeztet. A kánikula okozta rosszullét, szédülés, ájulás elkerülése érdekében nem szabad megvárni a szomjúságot. Már a szájszárazság kellemetlen érzete előtt inni kell valamilyen folyadékot.
Kánikulában az étkezésre is jobban kell figyelni. Nagy melegben kevesebb energiára van szüksége a szervezetünknek, nem szabad zsíros, erősen fűszerezett, nehezen emészthető ételeket enni. Inkább frissítő, üdítő jellegű fogásokat helyezzék előtérbe!
A kávé és a fekete tea koffeintartalma vízhajtó hatású, emiatt jó a kávét egy pohár vízzel „leöblíteni”.
Nemcsak az előttünk álló hőség ellen kell védekeznünk, hanem az egyre erősebb UV-B sugárzás ellen is. A napszemüveg, a vékony anyagból készült kalap vagy a szalmakalap már-már elengedhetetlenül hozzá kell tartozzon kánikulai öltözékünkhöz, mert véd a káros sugárzástól.
TAJ kártya újszülötteknek
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel (amelyet inkább TAJ-szám elnevezéssel ismerünk) egy személyi azonosító, amelyet a magyar állampolgár születésekor kap, és az - normál esetben - végigkíséri egész élete során. A TAJ-számot a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár képezi.
A TAJ-számot egy bankkártya méretű hatósági igazolvánnyal, köznapi szóhasználatban TAJ-kártyával igazoljuk (találkozhatunk a tb-kártya elnevezéssel is).
A TAJ-kártya tartalmazza:
tulajdonosának családi- és utónevét,
születési idejét,
Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, valamint
a kiállító szerv bélyegzőjét és a kiállítás keltét.
Hol lehet igényelni TAJ-kártyát újszülöttek részére?
Az újszülöttek részére a TAJ-kártya az újszülött-osztályon rendelkezésre bocsátott nyomtatvány kitöltésével igényelhető. Ha a szülés nem kórházban avagy nem orvos közreműködésével történik, akkor a megszületést anyakönyvező anyakönyvvezető bocsátja rendelkezésre a TAJ-kártya igényléséhez szükséges nyomtatványt.
Hogyan kapják meg a szülők a TAJ-kártyát?
A kitöltött nyomtatványt mindkét esetben az anyakönyvvezető küldi meg a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak. A nyomtatványon szereplő személyi adatok alapján a hivatal dolgozói megadják a TAJ számot, és a kiállított TAJ kártyát postán megküldik a szülőnek, a gondviselőnek
. Az egészségbiztosításnál nagy gondot fordítanak arra, hogy az anyakönyvi hivatalok értesítésének beérkezését követően soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül a szülő, gondviselő kézhez kapja a gyermek TAJ-kártyáját.
Bár lehetőség van a kártya soron kívüli igénylésére is, felhívjuk a figyelmet, hogy ez felesleges ügyintézést, sorban állást okozhat, mert az újszülött számára az egészségügyi szolgáltatások a szülést követő 6 hónapig TAJ-kártya nélkül is térítésmentesen igénybe vehetők. Az anyakönyvi hivatalok ügyintézési idejét is figyelembe véve, általában a szülő-gondviselő legkésőbb a születést követő 1 hónapon belül megkapja gyermeke TAJ-kártyáját.
Forrás: Magyarország.hu
A TAJ-számot egy bankkártya méretű hatósági igazolvánnyal, köznapi szóhasználatban TAJ-kártyával igazoljuk (találkozhatunk a tb-kártya elnevezéssel is).
A TAJ-kártya tartalmazza:
tulajdonosának családi- és utónevét,
születési idejét,
Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, valamint
a kiállító szerv bélyegzőjét és a kiállítás keltét.
Hol lehet igényelni TAJ-kártyát újszülöttek részére?
Az újszülöttek részére a TAJ-kártya az újszülött-osztályon rendelkezésre bocsátott nyomtatvány kitöltésével igényelhető. Ha a szülés nem kórházban avagy nem orvos közreműködésével történik, akkor a megszületést anyakönyvező anyakönyvvezető bocsátja rendelkezésre a TAJ-kártya igényléséhez szükséges nyomtatványt.
Hogyan kapják meg a szülők a TAJ-kártyát?
A kitöltött nyomtatványt mindkét esetben az anyakönyvvezető küldi meg a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak. A nyomtatványon szereplő személyi adatok alapján a hivatal dolgozói megadják a TAJ számot, és a kiállított TAJ kártyát postán megküldik a szülőnek, a gondviselőnek
. Az egészségbiztosításnál nagy gondot fordítanak arra, hogy az anyakönyvi hivatalok értesítésének beérkezését követően soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül a szülő, gondviselő kézhez kapja a gyermek TAJ-kártyáját.
Bár lehetőség van a kártya soron kívüli igénylésére is, felhívjuk a figyelmet, hogy ez felesleges ügyintézést, sorban állást okozhat, mert az újszülött számára az egészségügyi szolgáltatások a szülést követő 6 hónapig TAJ-kártya nélkül is térítésmentesen igénybe vehetők. Az anyakönyvi hivatalok ügyintézési idejét is figyelembe véve, általában a szülő-gondviselő legkésőbb a születést követő 1 hónapon belül megkapja gyermeke TAJ-kártyáját.
Forrás: Magyarország.hu
Fantasztikus fotó
Ez egy fantasztikus fotó, amit egy amerikai fényképész
készített egy operáció alatt.
Súlyos gerinc-rendellenességet próbáltak
helyrehozni egy magzaton az anyaméhen belül a
terhesség 23. hetében.
A fényképész akkor még nem gondolta, hogy élete egyik
legfontosabb képe lesz ez, hiszen a cél csupán a méhen
belüli gerincműtét fényképeken is történő
dokumentálása volt.
Miközben Paul Harris fotós az Egyesült Államok-beli
Tenesse állam Nashville városának Vanderbilt
egyetemén a sebészeti klinika műtőjében fényképeket
készített a műtét folyamatáról, megörökítette azt a
pillanatot is, amikor a baba az anyai méhből
kiemelte a kis kezét, és az őt operáló orvos ujját
megfogta.
Ez a hihetetlen fénykép a világ rengeteg újságjában
megjelent, s Írországban az egyik "legerősebb
zászlója" lett az abortusz legalizációja ellen küzdőknek.
Az ici-pici kéz, ami meghódította a világot, Samuel
Alexanderé, aki tavaly december 28-án megszületett.
Ha komolyabban elgondolkodunk, megértjük, hogy
az élet tényleg csak egy hajszálon múlik.
Az orvosok biztosak voltak benne, hogy nem tudták
volna életben tartani a kisfiút a méhen kívül, így méhen
belüli műtéttel kellett megoldani azt a
rendellenességet, amit nem tudott volna túlélni.
A méhet bevarrták, hogy a baba normálisan
fejlődhessen tovább.
Ezért is ezt a képet nyilvánítják napjaink egyik
legfontosabb orvosi fényképének.
Samuel a legfiatalabb páciens, aki ilyen operáción
túlesett.
Valószínű, hogy Samuel Alexander Arms
megszoríthatja majd egyszer Dr. Brunner
sebészprofesszor kezét - most már az anyai méhen
kívül.
Justine McCarthy tévé-bemondónő megjegyezte, hogy
képtelenség nem elérzékenyülni a pici kezet látva,
amint egy operáló sebész ujját szorítja, és
lehetetlenség nem elgondolkodni azon, hogyan tud
egy kéz életet menteni.
2008. június 26., csütörtök
Gyermeknevelési támogatás(GYET)
A gyet igénylésének folyamata
A gyermeknevelési támogatás iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén.
A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.
A kérelem mellékletei
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:
az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.
A gyet összege
A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt, 2008-ban 28 500 forint.
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától az igénylő személy kérelmére bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a jogosult részére.
Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Létezik jogorvoslati lehetőség?
Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet.
A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Mi a következménye a jogosulatlanul igénybe vett gyetnek?
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.
Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.
A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
A gyermeknevelési támogatás iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén.
A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.
A kérelem mellékletei
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:
az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.
A gyet összege
A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt, 2008-ban 28 500 forint.
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától az igénylő személy kérelmére bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a jogosult részére.
Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Létezik jogorvoslati lehetőség?
Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet.
A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Mi a következménye a jogosulatlanul igénybe vett gyetnek?
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.
Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.
A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
