1. hónap

A várandósság első két hete valójában a peteérésig, illetve a megtermékenyülésig eltelt időszakot jelenti. A petesejt és a hímivarsejt egyesülése után a megtermékenyült petesejt hamarosan osztódni kezd és megkezdi utazását a méh ürege felé.


A beágyazódásig eltelt időszakban - 7-10 nap is eltelhet - a kiszabadult petesejt helyén kialakul a sárgatest, ennek az időszakos hormontermelő szervnek a működése nagyon fontos a méhnyálkahártya felépítésében, terhességre való felkészítésében.
A beágyazódás után a sejtcsomót (zigótát) a méhnyálkahártya vérerei látják el tápanyagokkal, létrejön a kapcsolat anyai keringés és a zigóta között.
Az embrió fejlődése meglehetősen gyorsan zajlik, a megtermékenyülés utáni 22. napon már dobogni kezd a szív. Ebben az időszakban záródik a velőcső, emiatt rendkívül fontos, hogy a kismama lehetőség szerint már a fogamzást megelőző időszakban szedjen folsavat.

A mama szervezete
Az érzékeny terhességi tesztek esetleg már a soron következő vérzés első esedékességének első napján kimutathatják a terhességet. Amennyiben a teszt pozitív, érdemes felkeresni a szülészorvost. Ebben az időszakban a klasszikus terhességi tünetek többnyire még nem jelentkeznek, de előfordulhat a mellek fájdalmassága és a fáradékonyság is. A korai terhesség tünete lehet még a gyakori vizelési inger.

2. hónap

A megtermékenyülést követő 56. napra az embrió szervei nagyjából kialakulnak. Az embrió már képes reflexes mozgásokat is végezni és folyton mozgásban van.

A második hónapban már elkülöníthető a feji rész, megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása. A farokrész még néhány hétig fennmarad. A felső végtagok fejlődése gyorsabb, mint az alsóké, hamarosan kialakulnak az ujjak is.
Az embrió már képes reflexes mozgásokat végezni, természetesen a kismama ezt még néhány hétig nem érzi. A vesék végleges szerkezete még nem alakult ki, azonban embrió veséi már ebben a korai időszakban is működnek és a baba ürít vizeletet is.
A méhlepény kialakulása is folyamatban van, folyamatosan veszi át a sárgatest hormontermelő szerepét.
A magzat idegrendszerének kialakulása

A mama szervezete
Ilyenkor már tapasztalhatók a terhesség gyanújelei, majd a "klasszikus" terhességi tünetek: rosszullétek, ólmos fáradtság, hányinger, esetleg hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozások.
A hormonokról és a terhesség alatti rosszullétről

Vizsgálatok
Az ötödik hét után már ultrahangvizsgálattal is kimutatható a petezsák, a hatodik vagy hetedik héten pedig már a szívcső pulzálása is megfigyelhető. A 12. hétig rendszerint hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeznek.

A terhesség tényének igazolása után kell felkeresni a területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandós anya gondozási könyvét és hasznos tanácsokkal látja el a kismamát.
Ilyenkor kerül sor az első harmadban szükséges vizsgálatokra is: vérnyomás-, testsúlymérés, vizeletvizsgálat, laborvizsgálatok, belgyógyászati és fogászati vizsgálat, valamint a nőgyógyászati vizsgálat, ha eddig még nem történt meg.

3. hónap

A tizenkettedik hét után már nem embrióról, hanem magzatról beszélünk. A baba ülőmagassága (a fejétől a fenekéig mért érték, CRL) már több mint 4 centiméter, és az arc egyes részei is felismerhetők.
A magzat a harmadik hónapban továbbra is élénken mozog. A külső nemi szervek differenciálódása is folyamatban van, de ebben az időszakban a két nem még nem különíthető el biztonsággal.
A 12. hét után kezdődik a terhesség második harmada, innentől jelentősen lecsökken a vetélés kockázata.

A mama szervezete
Bár a baba mérete ezt még nem indokolja, előfordulhat, hogy a korábbi ruhadarabok szorítani kezdenek. A súlygyarapodás még nem jelentős. A közérzet javul, a legtöbb várandósnál elmaradoznak a rosszullétek, az étvágy javul. A mellek mérete már ebben az időszakban is nőhet, szükség lehet nagyobb méretű, kényelmes melltartókra.

Vizsgálatok
A 12-13. héten végzik a tarkóredő mérését. Ebből az értékből a Down-kór valószínűségére lehet következtetni. Magasabb érték esetén további vizsgálatok válnak szükségessé. Ilyen például a chorionboholy-mintavétel, amikor a hasfalon keresztül bevezetett tűn vesznek kis mintát a lepényből.

4. hónap

A negyedik hónapban baba már folyamatos mozgásban van, csontjai pedig egyre szilárdabbak, így egyre nagyobb az esély, hogy édesanyja is megérezze az apró rúgásokat.
A magzat szemei az arc oldalsó részéről a középvonal felé vándorolnak. A testéhez képest még mindig aránytalanul nagy fején megjelennek az első hajszálak, kialakul a szemöldök. 16 hetesen a fej átmérője 34 mm.
A tizenhetedik héten képes rá, hogy ujját a szájába vegye, kialakulnak a fogcsírák.
Az először szülő nők a 18-20. hét környékén érzik először a magzatmozgásokat, a többedik gyermeküket várók 1-2 héttel hamarabb is. Hamarosan az apa is érezheti a baba rugdalását az anya hasfalán keresztül.
Közben a külső nemi szervek is kialakultak, így tapasztalt ultrahangos vizsgáló képes lehet a baba nemének megállapítására.

A mama szervezete
A kismama pocakja látványosan gömbölyödni kezd, itt az ideje az első kismamaruhák beszerzésének. Erre a hónapra valószínűleg már megszűntek a rosszullétek, a hányinger, esetleg kívánósság jelentkezik. Érdemes ilyenkor fogyasztani a kívánt ételből, persze ügyelve a mennyiségre, kerülve az üres kalóriákat.
A legtöbb kismamának jólesik a könnyű mozgás, például a terhestorna, az úszás vagy akár egy kiadós séta. Sok várandós tapasztalja a mellbimbók érzékenyebbé válását, a mell bőrén áttetszenek a kitágult vénák.

Vizsgálatok
A betöltött 16. héten végzik el az AFP-szűrést, ami mindössze egy vérvételt jelent a kismama számára. (Ennél a vizsgálatnál különösen fontos az időzítés! A korábban vagy később végzett vizsgálat is eredményezhet kóros eredményt.) Az eredményből a velőcső-záródási rendellenességek és a Down-kór valószínűségére lehet következtetni.
Önmagában sem a magas, sem az alacsony AFP nem jelent magzati betegséget. Ilyen esetekben célzott ultrahangvizsgálatot végeznek, vagy ha szükséges, egyéb genetikai vizsgálatokat.

5. hónap

A huszadik héten a baba fejének az átmérője már 47 mm, a testtömege körülbelül 30 dkg, közben a magzat hallása is egyre élesebbé válik.
A baba kezdetben csak az anya testéből beszűrődő hangokat hallja (a belek korgását, az anyai aortában a vér zubogását), majd az anya hangját is. Nem sokkal később az anya testén kívülről érkező zajokat és az apa hangját is képes érzékelni.
Testét magzatpihe borítja, azonban ez a finom szőrzet még a megszületés előtt kihullik majd. A szemhéjak egyelőre zárva vannak, csak néhány héttel később nyílnak fel.

A mama szervezete
A terhesség feléideje körüli időszakban éli át sok kismama számára a legnyugodtabb, leggondtalanabb heteket. A pocak még nem akadályoz a mozgásban, a várandósok általában tele vannak energiával. Ezeket a heteket ki kell használni, ha van lehetőség (és nincsen orvosi ellenjavallat), érdemes kimozdulni otthonról, kirándulni, sétálni, tornázni. Az anyuka a 18-20. héttől (esetleg már hamarabb, ha nem az első terhessége) érzi a baba mocorgását, később kommunikálni is tud már vele.

Vizsgálatok
A 18-19. héten, az AFP eredmény birtokában kerül sor a genetikai ultrahangra. A vizsgáló alaposan megvizsgálja a magzatot, az esetleges fejlődési rendellenességek után kutatva.

6. hónap

A 24. hét után született babáknak már van esélyük a túlélésre, még ha nagy is a károsodások kockázata. Ebben az időszakban már intenzíven érezhetők a magzat mozgásai is.
A rúgásokkal a magzat egy igen fontos reflexet gyakorol: amint lába hozzáér a méh falához, elrúgja magát. Ennek a reflexnek az evolúció korábbi szakaszaiban nagy jelentősége volt, biztosította, hogy a megszületés után az újszülött képes legyen felmászni az anya hasáról az emlőkhöz.
A baba érzékeli az anya bioritmusát, azonban ilyenkor az még nem esik egybe a sajátjával. Már csuklani is szokott.

A mama szervezete
A méh legmagasabb pontja (az ún. fundus) már a köldök felett tapintható, emiatt sok kismama tapasztal teltségérzést. Ez csökkenthető, ha gyakrabban fogyaszt kisebb mennyiségű táplálékot. Kínzó székrekedés is jelentkezhet, ez sok folyadék és sok rostdús táplálék fogyasztásával kezelhető. A nem terhes állapotban szedett hashajtók nem javasolhatók, mivel ezek közül egyesek alhasi vérbőséget okozhatnak.

Vizsgálatok
A 24. hét környékén végzik a terhességi cukorbetegség szűrését. Ennek egyik formája az ún. próbareggeli. Ilyenkor éhgyomorra kell elfogyasztani meghatározott összetételű reggelit, ezt követően értékelik a vércukorszintet.

A próbareggeli kóros eredménye esetén (illetve sokhelyütt ehelyett) végzik a terheléses vércukorvizsgálatot. Ennek során szintén éhgyomorra kell elfogyasztani egy pontosan meghatározott összetételű cukoroldatot, majd vérvétellel ellenőrzik a vércukorszint emelkedését. Kórosan magas eredmény diétát, esetleg inzulinkezelést indokol.
A kismama ebben az időszakban számíthat újabb vérvizsgálatra is, amellyel azt ellenőrzik, hogy nem alakult-e ki vérszegénység.

7. hónap

A magzat gyorsan gyarapszik, a 28. héten a tömege egy kilogramm körüli. Lassan képes lesz a testhőmérséklet szabályozására, testén zsírpárnák jelennek meg. Tüdeje is fejlődik, a szemhéjak is felnyílnak.
A legtöbb baba fejvégű fekvésbe fordul, de akkor sincs ok aggodalomra, ha ez még nem történt meg. Néhány hétig még van esély a medencevégű magzatok befordulására is.

A mama szervezete
A kismama súlygyarapodása felgyorsulhat, fontos odafigyelni az egészséges táplálkozásra, a felesleges kalóriák kerülésére. Mivel a víz visszatartása is fokozódhat, a sóbevitel csökkentése is előnyös lehet.
Ebben a terhességi korban már naponta többször is érezhetők a méh összehúzódásai, a "keményedések". Ezek nem fájdalmasak, nem jelentkeznek túl gyakran és nem tartósak.

Jelentkezhetnek érzelmi stressz vagy fizikai fáradtság hatására, pihenés hatására szűnnek. Ha óránként 4-5 alkalomnál többször jelentkeznek, az koraszülés jele is lehet, főleg, ha hasmenés vagy fájdalom kíséri őket.

8. hónap

A tüdő fejlődése lassan eléri azt a fokot, amikortól önállóan is képes a légzésre. A zsírpárnák felhalmozódása folytatódik, a magzat egyre jobban hasonlít az újszülöttre.
A magzatmozgások a nyolcadik hónapban talán kevesebbszer érezhetők. Nem kell azonban megijedni, ennek az az oka, hogy a babának sokkal kevesebb helye van már mozgolódni, forgolódni.

A mama szervezete
A méh fundusa lassanként eléri a szegycsont alsó részét, nyomja a szívet, a tüdőt és a hasi szerveket is. Emiatt gyakori a nehézlégzés, a fáradékonyság, a derékfájás, a gyakori vizelési inger.

Vizsgálatok
Sor kerül az első NST (non-stressz teszt) vizsgálatra. Ennek során a hasra erősítenek két eszközt, amelyek közül az egyik a magzati szívműködést, a másik a méhösszehúzódásokat regisztrálja. Azt vizsgálják ilyenkor, hogy hogyan változik a magzati szívfrekvencia a magzatmozgás és a méhösszehúzódások hatására (normális esetben nő).
A harmadik ultrahangos szűrés is ilyenkor esedékes. A magzat méreteit és fekvését, a magzatvíz mennyiségét és a lepény érettségét ellenőrzi a vizsgáló. A harmadik laborvizsgálat is erre az időszakra esik.

9. hónap

A baba mérete jelentősen nőtt az utóbbi időszakban, azonban a kismama mégis könnyebben érezheti magát, mert a magzat feje lejjebb ereszkedik a kismedencébe, a has is lejjebb száll.
A zsírpárnák növekedése folytatódik és a magzat elnyeri végső, valóban kisbabás formáját. Eközben testhossza is jelentősen nő. A betöltött 37. hét után a baba már nem számít koraszülöttnek. Túlhordásról a 42. hét után beszélünk.

A mama szervezete
A méhösszehúzódások ("jósló fájások") még a többedszer szülő nőket is megtéveszthetik, annyira erősek és rendszeresek lehetnek. Ha a fájások pihenés, egy meleg fürdő hatására sem szűnnek vagy erősödnek, érdemes felkeresni a kórházat. A szülés megindulásának közeledtét jelezheti a nyákdugó távozása vagy a magzatvíz csorgása is. Utóbbi esetben mindenképpen indokolt a kórházi vizsgálat.

Vizsgálatok
NST vizsgálatra minden héten sor kerül (esetleg ennél gyakrabban is), a 38. hét környékén pedig az utolsó ultrahangvizsgálat is megtörténik.