Gyermeknevelési támogatás(GYET)

A gyet igénylésének folyamata
A gyermeknevelési támogatás iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatóságán és kirendeltségén.
A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztése napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

A kérelem mellékletei
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni vagy bemutatni kell:
az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
a szülővel együtt élő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell például arról, hogy a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül, illetve a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás ebben az esetben is illeték- és költségmentes.

A gyet összege
A gyermeknevelési támogatás (gyet) összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700, 2006-ban 25 800 forint, a 2007. január 1-jétől február 14-éig megállapított esetekben havi 26 830, míg a február 15-étől megállapított esetekben havi 27 130 forint volt, 2008-ban 28 500 forint.
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától az igénylő személy kérelmére bankszámlára vagy kifizetési utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a jogosult részére.
Ha a gyetből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Létezik jogorvoslati lehetőség?
Amennyiben a gyet iránti kérelmet elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával egyéb ok miatt (pl. a megítélt támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet.
A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Mi a következménye a jogosulatlanul igénybe vett gyetnek?
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási támogatást az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe, a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni.
Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

Milyen módon hajtják be a jogosulatlanul felvett támogatást?
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át.
A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
A jogosulatlanul felvett összeg elengedése méltányosságból
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

Gyermekgondozási segély (gyes)

A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt
gyermeke 3. életévének betöltéséig,
ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozási segély

A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül - a szülő jogán - a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja. A nyilatkozat későbbi visszavonásával - feltéve, hogy azt a gyámhatóság nem pótolja - a nagyszülők jogosultsága megszűnik a támogatásra.

A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be (pl.: ha a szülő szabadságvesztés büntetését tölti), amely a szülő jogosultságát kizárja.

Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet
a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülő), kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját;
a gyermek egyéves kora után 2006-tól már időkorlátozás nélkül folytathat (2005. végéig a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy, ha a munkavégzés az otthonában történt, időkorlátozás nélkül folytathatott).
Amennyiben a nagyszülő veszi igénybe a támogatást, akkor ő a gyermek három éves koráig egyáltalán nem, a három éves kor után pedig csak napi négy órás vagy otthon végzendő munkát vállalhat . N api 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így pl. megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.

A gyes iránti igény benyújtása
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban - személyesen vagy postai úton - lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala. Csak a Kincstárnál lehet benyújtania kérelmet abban az esetben, ha a nagyszülő igényli a gyermekgondozási segély folyósítását.
A GYES iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A nagyszülőknek ugyanezt a formanyomtatványt és a 3. számú pótlapot kell kitölteniük. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:
a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett .
Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.

Folyósítás, illeték
Amennyiben a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki után már más személy kapott ellátást, az igényelbíráló szerv a gyermekgondozási segélyt akkor állapíthatja meg, ha beszerezte az előző folyósító szerv ellátást megszüntető jogerős határozatát.
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., banki átutalás esetén 3. napjáig kell folyósítani.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A gyes összege
A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől - a vizitdíj bevezetésére figyelemmel - 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500). Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2008-ban 57 000 forint havonta).
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a részére.
Ha gyesből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőségek
Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

A jogosulatlanul igénybe vett gyermekgondozási segély
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül kötelezték, köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
A gyes felvétele akkor róható fel valakinek
ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

A jogosulatlanul felvett gyes behajtása
A jogalap nélkül felvett gyest bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A gyes visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése
Fontos tudni, hogy 2005-től a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is.
Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, kereső tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Ezt az időkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülőt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

Anyasági támogatás

Kik jogosultak az anyasági támogatásra?
Az anyasági támogatást igénybe veheti a Magyar Köztársaság területén élő
magyar állampolgár,
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

Anyasági támogatásban részesülhet:
a szülés után az a nő, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született);
az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően 180 napon belül jogerősen engedélyezték;
az a gyám, akinek a gyermek születésétől számított 180 napon belül jogerősen a gondozásába kerül a gyermek.
Abban az esetben, amennyiben a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja.

Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:
akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követő 180 napon belül visszavonták;
akiknek a gyermeke jogerős gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből.
Ha a gyermek születését követő 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik.

Az anyasági támogatás igénylésének folyamata
Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követő 180 napon belül lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik a munkahelyen - az igénylő személy munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.
A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak .
Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.
Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Az igénybejelentéshez szükséges iratok
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülő nő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a terhesség időtartama alatt egybefüggően legalább öt hónapot külföldön tartózkodott;
örökbefogadó szülő esetén a gyermek - határidőn belüli - örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
gyám esetében a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
az igénylő és a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő számlavezető bankjától egy igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a támogatás folyósítását.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni:
a gyermek - ikrek születése esetén a gyermekek - születési anyakönyvi kivonatát;
halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát;
a támogatás felvétele előtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülők már a gyermek születése előtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntető gyámhatósági határozatot.
Az anyasági támogatás összege
Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:
a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint, 2006-ban 58 050 forint, 2007-ben 60 367 forint volt, 2008-ban 64 125 forint),
ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 %-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint, 2006-ban 77 400 forint, 2007-ben 80 490 volt, 2008-ban 85 500).
Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának - halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak - hátoldalára rávezeti.
Ha az anyasági támogatásból levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőség
Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Milyen következménnyel jár, ha jogosulatlanul veszik igénybe az anyasági támogatást?
Jogosulatlanul veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki
az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére.
Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget, vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

Gyermekgondozási díj (gyed)

Kinek jár a gyed?
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.
Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is.

A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:
a vérszerinti és örökbefogadó szülőt;
a szülővel együtt élő házastársat;
azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van; valamint
a gyámot.

Mikortól jár a gyed?
Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülő nőt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális időtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstől számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülő részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetőleg négy hetet már a szülés várható időpontja előtt ki kell adnia a munkavállaló részére.
Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

A gyed igénybevételének feltételei
A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie . Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg.
Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy
az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és
a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen.
A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét,
a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,
a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábbi ellátás megszüntetésével - fogják megállapítani és folyósítani.

Kiknek nem jár gyed?
A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:
bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak;
munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban) részesülnek;
azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik.

A gyed összege
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a, amely összeg 2006-ban 87 500, 2007-ben 91 700 forint volt, 2008. január 1-étől 96 600 forint. (2003-tól az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozta meg a maximális összeget, ami 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatta meg). A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.
Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozóan meghatározott összeghatár figyelembe vételével a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják.
A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit - nem folyamatos biztosítási idő esetén - a megszakítást megelőzően keresett a szülő.
Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelmük a minimálbér kétszeresét eléri, ha ugyanis ezt a mértéket nem éri el a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz.
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, amit azonban hivatalból korrigálni kell.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

A gyed igénylése
A gyermekgondozási díjat írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni a foglalkoztatónál akkor is, ha az igényléskor a biztosítás már nem áll fenn.
A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.

Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.
A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán.
Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez:
a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és
az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
Ki bírálja el a gyed igénylését?
Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
Egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
bírálja el.

Mikor folyósítják a gyedet?
A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására.
A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

Kapcsolódó tudnivalók
A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették.
A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
létesített hallgatói jogviszonyt és
költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesült,
abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
A családtámogatási ellátások - köztük az anyasági támogatás - célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elősegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlődéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához.
Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehető ellátási formák igénylése során nem minősül jövedelemnek.

Családi pótlék

Családi pótlékra jogosultak köre
Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden
magyar állampolgár,
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és - a határ menti ingázókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A családi pótlékra való jogosultság feltételei
A családi pótlék a fenti személyeket az alábbi feltételek (I-IV.) esetén illeti meg:
I.) A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult:
a vér szerinti szülő,
az örökbe fogadó szülő,
a szülővel együtt élő házastárs,
aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
a nevelőszülő,
a hivatásos nevelőszülő,
a gyám,
akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek:
még nem tanköteles, vagy
tankötelezettsége még nem szűnt meg, vagy
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is
aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt;
akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában (Gyvt. 49-51. §) tartózkodik.
2006. január 1-jétől, ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.
II.) A gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel jogosult a családi pótlékra:
a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg
a vagyonkezelő eseti gondnok.
A családi pótlék azonban ebben az esetben is csak akkor illeti meg a fenti személyeket, ha a gyermek
még nem tanköteles; vagy
tankötelezettsége még nem szűnt meg; vagy
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
III.) A Magyarország területén működő szociális intézményben elhelyezett gyermek esetén a szociális intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra.
IV.) A családi pótlékra saját jogán jogosult:
a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, hogy utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét, ha
3.
ba) mindkét szülője elhunyt;
bb) a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt;
bc) kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
bd) a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;
be) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra;
bf) a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban.
Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható.
Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Életkori feltételek
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek időtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét.
A családi pótlék összege
A családi pótlék összegének emeléséről az országgyűlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell.
2008. január 1-jétől a családi pótlék havi összege
egygyermekes család esetén 12 200 forint,
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 19 100 Ft, 2007. március 1-jétől pedig 20.300 Ft,
gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 14 800 forint,
a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személynek, ha a tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra, továbbá az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki a szülővel, nevelőszülővel, a hivatásos nevelőszülővel, a gyámmal, továbbá azzal, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték, nem él egy háztartásban) 14 800 forint.
A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
Ha a családi pótlékból levonás történik, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,
aki az igénylő háztartásában él és
2.
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac) aki saját jogán jogosult családi pótlékra;
aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás).
Ki minősül egyedülállónak?
Fontos, hogy a családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak:
aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa
aki saját maga vagy házastársa (élettársa):
3.
közoktatási intézmény tanulója,
vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,
nyugellátásban - ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs
időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

A családi pótlék folyósításának szüneteltetése
Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett.

A családi pótlék igénylése
A családi pótlék iránti igényt írásban - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is.
A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylőnek, azokról a körülményekről kell tennie, amelyekről nem kell igazolást benyújtani (például együtt élő szülők családi pótlék igényléséről), de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van.
Az igényléskor be kell mutatni vagy másolatban csatolni kell:
az igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt,
a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát,
a nevelőszülőnek, a hivatásos nevelőszülőnek a gyermek nála történő elhelyezésről szóló határozatot,
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát,
annak a személynek, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát,
annak pedig, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot.
A családi pótlék iránt benyújtott igényeket a Magyar Államkincstárnak (MÁK) az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi igazgatósága - a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság - és kirendeltségei, illetve - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhely bírálja el. A feladatot 2008. március végéig a MÁK egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.
Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A családi pótlék folyósítása
A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.
A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., bankszámlára utalás esetén 3. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére.

Bejelentési kötelezettség
A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni:
a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

Terhességi gyermekágyi segély

Ki jogosult a tgyásra?
A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két esztendőben legalább 180 napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősült, és
a biztosítás időtartama alatt (például a munkaviszony fennállása alatt), vagy
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy
a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, de még a táppénz, illetve a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül
szül.
Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetők mindazok, akiknek munkaviszonya, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonya áll fenn, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatásuk. Az egészségbiztosítás ellátásait (így a terhességi-gyermekágyi segélyt is) azonban mások is igénybe vehetik (pl. bírósági jogviszonyban állók vagy munkanélküli járadékban részesülők); az idevonatkozó törvény tételesen sorolja fel ezen személyek körét.
A 180 napos biztosítási idő számításakor azonban figyelembe kell venni egyrészt a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát; másrészt a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának idejét is.
Ha e feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak, a segély jár annak a nőnek is, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal vette nevelésébe. Ebben az esetben a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátra lévő idejére jár.
Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély annak a biztosítottnak, aki
a szülési szabadság ideje alatt a teljes keresetet megkapja - arra az időre, amelyre a teljes keresetben részesül,
bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó alól mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytat.
Amennyiben a biztosított személy a keresetét a szülési szabadság ideje alatt részben megkapja, csak az elmaradt keresete után illeti meg - azzal arányban - a terhességi-gyermekágyi segély.

Igényelhető egyszerre többféle támogatás?
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

Mennyi ideig jár a tgyás?
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt, maximum 168 napig illeti meg a szülő nőket. Ennek maximális időtartama 24 hét lehet, amelyet úgy kell kiadni a munkavállalónak, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható ideje elé essen.
A szülési szabadság akkor is megilleti a szülő nőt, ha gyermeke halva születik vagy a szabadság alatt elhalálozik. Az előbbi esetben a szülési szabadság a szülést követő hat hétig, az utóbbi esetben a gyermek halálát követő 15 napig vehető igénybe, de a szülési szabadság teljes ideje ebben az esetben sem lehet 6 hétnél rövidebb.

Mennyi a tgyás összege?
A terhességi-gyermekágyi segély összege a szülési szabadság kezdő napját megelőző naptári évben keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70-%-a. Ez az összeg a szülési szabadság időtartama alatt illeti meg azt az anyát, vagy azt a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt, aki a fent részletezett jogszabályi feltételeknek megfelel.
A napi átlagkereset kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni minden olyan összeget, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. Ide sorolhatók a nem rendszeres jövedelmek (például a végkielégítés, a prémium, a jutalom összege) is, arra figyelemmel, hogy ezeket csak azon időszakokban veszik alapul a számításnál, amelyekre tekintettel az érintett személy kapta.
Amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szülési szabadságot megelőző évben legalább 180 napi jövedelemmel, a segély összegét a segélyre való jogosultság kezdő napját, azaz a szülési szabadság első napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. Ez utóbbi esetben - feltéve, hogy a biztosítás folyamatos volt - a 180 napi jövedelmet csak a segély kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni. Amennyiben a biztosítási idő korábban megszakadt, a segély megállapításánál a megszakadást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Előfordulhat, hogy a biztosítottnak sem a megelőző évben, sem pedig a segély igénybevételét közvetlenül megelőző 180 napban nem volt figyelembe vehető jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét veszik alapul a számításnál. Ha a biztosított jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha valaki az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik. (Az ellátás alapja azonban nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.) Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál az ellátásra jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet, egyéni és társas vállalkozóknál pedig a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét.
Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a tgyás összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Hol kell igényelni a tgyást?
A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell bejelentenie.
Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.
Ha a biztosított a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez:
a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt,
az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet:
kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
bírálja el.

A tgyás összegének kifizetése
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő 10. napig kerül sor a segély folyósítására.
Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben, ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel. Ha az igény elbírálását követően megállapítják, hogy az igényt jogszabálysértő módon utasították el, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt éven belül járó összeget és az utána járó, Tbj-ben meghatározott késedelmi pótlékot ki kell fizetni az igénylő részére.
Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a segély felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

A tgyáshoz kapcsolódó néhány kedvezmény
A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
létesített hallgatói jogviszonyt és
költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben részesült,
abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.