Gyermekgondozási díj (gyed)

Kinek jár a gyed?
Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban (gyed) részesülhet. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.
Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között az álláskeresési támogatásban részesülők is.

A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni:
a vérszerinti és örökbefogadó szülőt;
a szülővel együtt élő házastársat;
azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van; valamint
a gyámot.

Mikortól jár a gyed?
Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülő nőt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális időtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstől számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülő részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetőleg négy hetet már a szülés várható időpontja előtt ki kell adnia a munkavállaló részére.
Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

A gyed igénybevételének feltételei
A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kellett lennie . Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg.
Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy
az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen és
a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen.
A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:
a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét,
a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét,
a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg
terhességi-gyermekágyi segélyre,
táppénzre vagy baleseti táppénzre,
gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve
gyermekgondozási díjra
is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg.
Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábbi ellátás megszüntetésével - fogják megállapítani és folyósítani.

Kiknek nem jár gyed?
A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik:
bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást) vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak;
munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
egyéb, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásban (például táppénzben, rokkantsági nyugdíjban, öregségi nyugdíjban) részesülnek;
azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsödében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
előzetes letartóztatásban vannak vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik.

A gyed összege
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a, amely összeg 2006-ban 87 500, 2007-ben 91 700 forint volt, 2008. január 1-étől 96 600 forint. (2003-tól az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozta meg a maximális összeget, ami 2004-ben és 2005-ben is a havi 83 000 forintot nem haladhatta meg). A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget (a továbbiakban: jövedelem) lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.
Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozóan meghatározott összeghatár figyelembe vételével a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják.
A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit - nem folyamatos biztosítási idő esetén - a megszakítást megelőzően keresett a szülő.
Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelmük a minimálbér kétszeresét eléri, ha ugyanis ezt a mértéket nem éri el a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz.
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, amit azonban hivatalból korrigálni kell.

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a gyed összegének megállapítása során a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

A gyed igénylése
A gyermekgondozási díjat írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni a foglalkoztatónál akkor is, ha az igényléskor a biztosítás már nem áll fenn.
A foglalkoztató fogalmát a Tbj. 4. § a) pontja határozza meg. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni.

Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket.
A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán.
Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez:
a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és
az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.
Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
Ki bírálja el a gyed igénylését?
Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
Egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár
bírálja el.

Mikor folyósítják a gyedet?
A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására.
A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

Kapcsolódó tudnivalók
A folyósított gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként figyelembe kell venni a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ezután megfizették.
A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Magánnyugdíj pénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül.
Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.
A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 %-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.
Az a hallgató, aki 2006. december 1-je előtt
létesített hallgatói jogviszonyt és
költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesült,
abban a félévben (oktatási időszakban), amelynek első napján az előző feltételeknek megfelel, azon a szakon, illetve szakképzésben folytatott tanulmányok idején, amelyben 2007. augusztus 1. előtt korábban - terhességi-gyermeki segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra vagy gyermekgondozási díjra figyelemmel - költségtérítés-mentességben részesült, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
A családtámogatási ellátások - köztük az anyasági támogatás - célja, hogy csökkentsék a családok gyermekneveléssel együtt járó anyagi terheit, és ezzel elősegítsék a családok szociális biztonságát, továbbá hozzájáruljanak a gyermekek egészséges harmonikus fejlődéséhez, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához.
Az anyasági támogatás a fenti célok megvalósulása érdekében olyan családtámogatási ellátási forma, amely más szociális alapon igénybe vehető ellátási formák igénylése során nem minősül jövedelemnek.