Kik jogosultak az anyasági támogatásra?
Az anyasági támogatást igénybe veheti a Magyar Köztársaság területén élő
magyar állampolgár,
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Anyasági támogatásban részesülhet:
a szülés után az a nő, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született);
az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően 180 napon belül jogerősen engedélyezték;
az a gyám, akinek a gyermek születésétől számított 180 napon belül jogerősen a gondozásába kerül a gyermek.
Abban az esetben, amennyiben a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja.
Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:
akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követő 180 napon belül visszavonták;
akiknek a gyermeke jogerős gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből.
Ha a gyermek születését követő 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik.
Az anyasági támogatás igénylésének folyamata
Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követő 180 napon belül lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik a munkahelyen - az igénylő személy munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.
A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak .
Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.
Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Az igénybejelentéshez szükséges iratok
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülő nő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a terhesség időtartama alatt egybefüggően legalább öt hónapot külföldön tartózkodott;
örökbefogadó szülő esetén a gyermek - határidőn belüli - örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
gyám esetében a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
az igénylő és a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő számlavezető bankjától egy igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a támogatás folyósítását.
Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni:
a gyermek - ikrek születése esetén a gyermekek - születési anyakönyvi kivonatát;
halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát;
a támogatás felvétele előtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülők már a gyermek születése előtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntető gyámhatósági határozatot.
Az anyasági támogatás összege
Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:
a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint, 2006-ban 58 050 forint, 2007-ben 60 367 forint volt, 2008-ban 64 125 forint),
ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 %-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint, 2006-ban 77 400 forint, 2007-ben 80 490 volt, 2008-ban 85 500).
Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának - halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak - hátoldalára rávezeti.
Ha az anyasági támogatásból levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Jogorvoslati lehetőség
Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Milyen következménnyel jár, ha jogosulatlanul veszik igénybe az anyasági támogatást?
Jogosulatlanul veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki
az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére.
Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget, vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
Az anyasági támogatást igénybe veheti a Magyar Köztársaság területén élő
magyar állampolgár,
bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Anyasági támogatásban részesülhet:
a szülés után az a nő, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született);
az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően 180 napon belül jogerősen engedélyezték;
az a gyám, akinek a gyermek születésétől számított 180 napon belül jogerősen a gondozásába kerül a gyermek.
Abban az esetben, amennyiben a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja.
Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:
akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, kivéve, ha ezt a nyilatkozatot a gyermek születését követő 180 napon belül visszavonták;
akiknek a gyermeke jogerős gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből.
Ha a gyermek születését követő 180 napon belül a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik és ismét az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, az anyasági támogatásra ismét jogosulttá válik.
Az anyasági támogatás igénylésének folyamata
Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követő 180 napon belül lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik a munkahelyen - az igénylő személy munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala.
A kérelmet ajánlott levél formájában kell postára adni (hiszen így igazolható a postára adás napja, ami az igénybejelentés napja), vagy személyesen benyújtani az illetékes hivatalnak .
Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.
Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor a benyújtás napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének napjául, ha utóbb az igényt formanyomtatványon is benyújtják. A formanyomtatvány igénylése természetesen térítésmentes.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Az igénybejelentéshez szükséges iratok
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülő nő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a terhesség időtartama alatt egybefüggően legalább öt hónapot külföldön tartózkodott;
örökbefogadó szülő esetén a gyermek - határidőn belüli - örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
gyám esetében a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
az igénylő és a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő számlavezető bankjától egy igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a támogatás folyósítását.
Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni:
a gyermek - ikrek születése esetén a gyermekek - születési anyakönyvi kivonatát;
halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát;
a támogatás felvétele előtt meghalt anya esetében az anya halotti anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a gyermek örökbefogadásához a szülők már a gyermek születése előtt hozzájárultak, a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
ha a gyermeket korábban gyermekvédelmi gondoskodás keretében emelték ki a családjából, a fenti gyermekvédelmi gondoskodást megszüntető gyámhatósági határozatot.
Az anyasági támogatás összege
Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:
a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint, 2006-ban 58 050 forint, 2007-ben 60 367 forint volt, 2008-ban 64 125 forint),
ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 %-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint, 2006-ban 77 400 forint, 2007-ben 80 490 volt, 2008-ban 85 500).
Az anyasági támogatás iránti igényt az igényelbíráló szerv az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványon kiutalja, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának - halva születés esetén az ezt bizonyító okiratnak - hátoldalára rávezeti.
Ha az anyasági támogatásból levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Jogorvoslati lehetőség
Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Milyen következménnyel jár, ha jogosulatlanul veszik igénybe az anyasági támogatást?
Jogosulatlanul veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki
az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére.
Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül köteles a felvett összeget, vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése