Gyermekgondozási segély (gyes)

A gyermekgondozási segély (gyes) olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt
gyermeke 3. életévének betöltéséig,
ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig (ha különböző évben válnak tankötelessé, a segélyt annak az évnek a végéig folyósítják, amikor az utolsó gyermek is tankötelessé válik, de legkésőbb a 10. életévük betöltéséig),
tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
Nagyszülőknek fizetendő gyermekgondozási segély

A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül - a szülő jogán - a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, feltéve, hogy a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja. A nyilatkozat későbbi visszavonásával - feltéve, hogy azt a gyámhatóság nem pótolja - a nagyszülők jogosultsága megszűnik a támogatásra.

A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be (pl.: ha a szülő szabadságvesztés büntetését tölti), amely a szülő jogosultságát kizárja.

Dolgozhat-e a gyesre jogosult szülő?
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet
a gyermek egyéves koráig nem folytathat (2004-ben még a gyermek másfél éves koráig nem dolgozhatott a szülő), kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját;
a gyermek egyéves kora után 2006-tól már időkorlátozás nélkül folytathat (2005. végéig a napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy, ha a munkavégzés az otthonában történt, időkorlátozás nélkül folytathatott).
Amennyiben a nagyszülő veszi igénybe a támogatást, akkor ő a gyermek három éves koráig egyáltalán nem, a három éves kor után pedig csak napi négy órás vagy otthon végzendő munkát vállalhat . N api 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
A jogosultságot érintő feltételek alól néhány esetben a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva felmentést adhat. Így pl. megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek akkor is, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.

A gyes iránti igény benyújtása
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban - személyesen vagy postai úton - lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Kincstár), vagy - amennyiben ilyen működik - az igénylő munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél. A feladatot 2008. március végéig a Kincstár egészében átveszi, azt követően a munkahelyi kifizetőhelyek, néhány kivételtől eltekintve, megszűnnek. Ilyen kivétel pl. az ORFK és a megye rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, az Országgyűlés Hivatala. Csak a Kincstárnál lehet benyújtania kérelmet abban az esetben, ha a nagyszülő igényli a gyermekgondozási segély folyósítását.
A GYES iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A nagyszülőknek ugyanezt a formanyomtatványt és a 3. számú pótlapot kell kitölteniük. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

Mit kell a kérelemhez mellékelni?
Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:
az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát;
amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kérik a gyermekgondozási segély megállapítását, akkor a betegség jellegét igazoló orvosi igazolást;
az állami gondoskodás alatt álló gyermeket nevelőszülőként nevelő igénylőnek, a gyámhatóság határozatát a gyermek elhelyezéséről;
a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát;
az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát;
az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt;
az igénylő adóazonosító jelét tartalmazó adókártyát;
amennyiben az igénylő magánnyugdíj pénztár tagja, úgy a belépési nyilatkozat záradékolt példányát, amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozatot;
a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának vagy meghosszabbításának kérelme esetén a vonatkozó jogszabálynak megfelelően külön csatolandó iratokat (pl.: a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot);
az igénylő számlavezető bankja által kiállított igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a gyermekgondozási segély folyósítását.
A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:
a gyermekgondozási segély folyósítása alatt kereső tevékenységet a gyermek egyéves korának betöltéséig nem folytat, illetve ezt követően legfeljebb az erre vonatkozó rendelkezésekben előírt korlátozások szerint végez;
a gyermeke után házastársa vagy más személy gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban nem részesül;
a gyermeke napközbeni ellátást biztosító intézményben nincs elhelyezve, vagy ha igen, úgy az idevonatkozó jogszabályi feltételek teljesítése mellett .
Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.

Folyósítás, illeték
Amennyiben a gyermekgondozási segélyt olyan gyermek után igénylik, aki után már más személy kapott ellátást, az igényelbíráló szerv a gyermekgondozási segélyt akkor állapíthatja meg, ha beszerezte az előző folyósító szerv ellátást megszüntető jogerős határozatát.
Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., banki átutalás esetén 3. napjáig kell folyósítani.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A gyes összege
A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez 2004-ben havi 23 200 forint, 2005-ben havi 24 700 forint, 2006-ban havonta 25 800 forint, 2007 január 1-jétől 26 830, míg február 15-étől - a vizitdíj bevezetésére figyelemmel - 27 130 forint volt, 2008. január 1-étől pedig 28 500). Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a (azaz 2008-ban 57 000 forint havonta).
Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a részére.
Ha gyesből levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.

Jogorvoslati lehetőségek
Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani.
Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

A jogosulatlanul igénybe vett gyermekgondozási segély
Jogosulatlanul veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt az a személy, aki az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, továbbá az is, aki kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül kötelezték, köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
A gyes felvétele akkor róható fel valakinek
ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, vagy
a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.

A jogosulatlanul felvett gyes behajtása
A jogalap nélkül felvett gyest bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. családi pótlékból, anyasági támogatásból) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A gyes visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.

A jogosulatlanul felvett gyes visszafizetésének elengedése
Fontos tudni, hogy 2005-től a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti, vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
E kivételes méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
2008. január 1-jétől a kincstár vezetőjének jogköre bővült azzal az esettel, ha a visszafizetésre kötelezett a teljes összeget a jogosultnak átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Ez az esetkör abban különbözik az előzőnél, hogy mérséklésre nincs mód, csak elengedésre, viszont nem kivételes, hanem általában méltányosságból van rá lehetőség.
Ezt a méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
A gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyesben (gyermekgondozási segélyben) részesülő szülő azonban egyidejűleg nem jogosult erre a támogatási formára is.
Az a személy, aki gyermekei után gyermeknevelési támogatásban részesül, kereső tevékenységet csak napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Ezt az időkorlátozást azonban figyelmen kívül kell hagyni otthoni munkavégzés esetén. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülőt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.